KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/november
MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
• Kránicz Bence: Kamera által élesen Dokumentumfilmek fiatalokról
• Varga Balázs: A hatalom íze Veszettek
• Pólik József: Mi leszünk az ifjúság Szocreál fiatalok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
RETRO-BANDÁK
• Géczi Zoltán: A java még csak most következik Frank Sinatra 100
• Varró Attila: Élő legendák Fekete mise
A SZERZŐI HORROR
• Varga Zoltán: Rémálmok álmodója Wes Craven (1939-2015)
• Árva Márton: Eleven vérvonal Del Toro kísértetei
• Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák Lucky McKee
VELENCE
• Schubert Gusztáv: Vén Európa Velence
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Valami jobbra várva CineFest
• Stőhr Lóránt: Valami jobbra várva CineFest
• Sághy Miklós: Kontinenseken átívelő vizuális utazások / A világ szeme BIDF
• Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig Érpatak modell
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: A fekete múmia átka Alsó-Parnasszus magaslatán
KÖNYV
• Huber Zoltán: Variációk egy témára Kelecsényi László: Eső és telefon
• Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Botanikus szuperhős Andy Weir: A marsi
• Andorka György: Prométheusz gyermekei Ridley Scott: Mentőexpedíció
KRITIKA
• Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek Macbeth a filmvásznon
• Ádám Péter: A banlieu tigrise Dheepan
• Nagy V. Gergő: A panel Istene A legújabb testamentum
• Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból Tökmag és Gázolaj
MOZI
• Strausz László: Miért én?
• Baski Sándor: A lecke
• Kovács Kata: A keresés
• Jankovics Márton: Kötéltánc
• Huber Zoltán: Sicario – A bérgyilkos
• Vajda Judit: A kezdő
• Kránicz Bence: Apák és lányok
• Sepsi László: Szcientológia, avagy a hit börtöne
• Forgács Nóra Kinga: Fák jú Tanár úr! 2.
• Varga Zoltán: Hotel Transylvania 2.
• Hegedüs Márk Sebestyén: Az utolsó boszorkányvadász
• Varró Attila: Pán
DVD
• Gelencsér Gábor: Ének a búzamezőkről
• Pápai Zsolt: Kálvária
• Soós Tamás Dénes: Cobain: Montage of Heck
• Varga Zoltán: Szaffi
• Soós Tamás Dénes: Testvéri kötelék
• Sepsi László: A kihalás szélén

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Goodbye, Bafana

Kolozsi László

Goodbye Bafana – brit, 2007. Rendezte: Bille August. Írta: Bob Graham és James Gregory könyvéből Greg Latter. Kép: Robert Fraisse. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Joseph Fiennes (Gregory), Dennis Haysbert (Mandela), Diane Kruger (Gloria), Patrick Lyster (Jordaan). Gyártó: Future Films / Banana Films / Arsam International / Thema Productions. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 140 perc.

 

A Goodbye, Bafana történelmi melodráma. E műfaj főhőse nem egy arra érdemes hölgy iránt viseltetik gyengéd érzelmekkel, hanem egy történelmi eszme vagy egy elkötelezett személy vonzalma tárgya, érte tesz meg mindent, ha kell, érte áldozza fel, ha kell – és csak így lehet könnyeket előcsalogatni – , az életét. A történelmi melodráma hőse nem azonosul a film elején az eszmével, lassan lesz bolondja; ritkán látni olyan hőst, aki első látásra beleszeret abba a teljes odaadást követelő eszmerendszerbe, aminek nagy valószínűséggel híve a film számos alkotója (elsősorban a rendező) is. A történelmi melodráma első harmada többnyire a központi alak jellemváltozását mutatja be, azt a folyamatot, ahogy fülig szerelmes lesz a legtöbbször jó embert követelő ideológiába: a történelmi melodráma tulajdonképpen sima melodráma, csak nem napjainkban játszódik, hanem a távoli vagy a (jelen esetben) kevésbé távoli múltban, és legjobb szándékai ellenére sem több egy kissé unalmas wipey-nél, vagyis egy érzékeny asszonyszíveket facsaró drámánál. Legjobb szándékai ellenére sem emlékezetes: ritkán tehet arról, ha nyoma marad a sulykolt, és a film apropójául szolgáló eszmének.

Az apartheidre nem Bille August Goodbye, Bafanája miatt fogunk emlékezni, ahogy – remélem – a holocaustra sem Spielberg „jó emberes” filmje miatt. Hiába bizonyosodik be újfent, hogy a dán August Európa legjobb melodráma rendezője, hiába a megkérdőjelezhetetlenül igaz eszme a háttérben, hiába a kéklő hegyek, a pontos korfestés, a 24-ben amerikai elnökeként elhíresült Dennis Haysbert afrikai akcentussal színezett pontos alakítása: a Goodbye, Bafana egyetlen perce, egyetlen kockája sem eredeti. Még a hősök szeretteinek halála sem megható. Bille August ugyanis nem tudja, és nem is akarja megszegni a (történelmi) melodráma szabályait – az hiányzik legjobban belőle, ami a leginkább jellemzi Mandelát: a bátorság. A meg nem alkuvó törekvés az igazra, a helyesnek véltre. Bille August éppen azért népszerű, Oscar és egyéb díjas, mert nagyon tudja és nagyon tudja használni a műfaj elemeit, de jelen filmjével nem csak bakot lőtt, még árt is Nelson Mandela ideológiájának: hiszen arról nincs mondanivalója. Arról alig szól valamit. Vajmi keveset lehet megtudni az Afrikai Nemzeti Kongresszusról (ANC), arról, hogy miben is hitt Mandela. És erre az sem mentség, hogy a mű nem Mandela, hanem börtönőre - a thembu nyelvet egy gyermekkori barátságának köszönhetően jól beszélő – James Gregory emlékirataiból készült. Mandela, a Goodbye, Bafana szerint, nem több mint egy a történelem makacs alakjai közül. A megalázott feketék hangját alig hallani. Augustnak a fehér elefántformájú hegyek fontosabbak voltak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9111