KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kung Fu Panda

Varró Attila

Kung Fu Panda – amerikai, 2008. Rendezte: Mark Osborne és John Stevenson. Írta: Ethan Reiff és Cyrus Voris történetéből Jonathan Aibel és Glenn Berger. Kép: Yong Duk Jhun. Zene: John Powell és Hans Zimmer. Gyártó: DreamWorks Animation / Pacific Data Images (PDI). Forgalmazó: UIP Duna. Feliratos. 88 perc.

 

Mióta az elmúlt bő tíz esztendőben a keleti harcművészeti filmek hagyományos wire-fu, azaz dróton rángatott kung fu koreográfiája komoly változáson ment át, és immár a dominánssá váló digitális átrajzolás következtében inkább illik rá a wired-fu („drót nélküli kung fu”) elnevezés, várható volt: a komoly témahiányban szenvedő hollywoodi állatos-digitális animáció előbb-utóbb lecsap a Shaolin sasokra, sárkányokra és sáskákra. A cápavadász bohóchalak és szörföző pingvinek hagyományához híven a választott sportjában hasonlóan alacsony eséllyel induló pandának jutott a főszerep a két műfaj közt tátongó szakadék áthidalásában: Po korpulens, fekete-fehér alakjában a hagyományos animáció által kedvelt kerekded formák randevúzhatnak a legmodernebb komputer-animáció vívmányaival.

A lusta, falánk pandamackó rögös útja az ősi templom kiképzőtermeitől a rettegett leopárdharcossal vívott megmérettetésig a wuxia-filmek körében hihetetlenül népszerű kiképzés-meséket adaptálja hibátlanul a „rút kikacsa”-típusú Disney-fejlődéstörténetek (Dumbótól Lecsóig) cselekménymenetéhez: így hát Po-nak nem leszámolnia kell régi énjével, hanem megtalálni a defektusában rejlő személyes hatalmat – ezúttal méretes elefántfül helyett tekintélyes mackóhas segít az égbe szállni. A rajzfilm írói egyértelműen a CGI mozgásanimáció gazdag tárházának minél gyakoribb szemléltetéséhez szabták a forgatókönyvet, így kapunk klasszikus kínai tekercsképeket idéző harcos álomjelenetet, elszánt párbajt az utolsó rizsgombócért, és ezért festik a shaolin kung fu öt alapstílusát jelentő állatparkot a hagyománynál változatosabbra (a tigris, daru és kígyó mellett a sárkányt majomra, a leopárdot sáskára cserélve). A végeredmény nem is annyira több generációt megcélzó gyerekmese, mint inkább játékos látványkavalkád, ahol a humoros dialógok hivatottak átsegíteni a nem létező sztorit egyik pazar kivitelezésű harcjelenettől a másikig. A Kung Fu Panda a Dreamworks ezredfordulós válasza a Disney-féle Micimackóra: körülbelül ilyen lenne ma a Pinokkió, frissen a Páncélba zárt szellem cethalából.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9426