KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Robin Hood

Fáber András

 

Az igazságtevő, szabadító, idegen uralom ellen lázadó és lazító, népmesékből az irodalomba, krónikák lapjairól a nép eszmevilágába vándorló hősök sorában Robin Hood mintegy középúton van Jeanne d’Arc és Teli Vilmos, Bánk bán és Rózsa Sándor között. A királya megbízásából hazájába rangrejtve visszaérkező, s a prédáló normannokkal erdei rablóvezérként szembeszálló szász lovag joggal vált szépirodalmi alkotások (Ben Jonson, Walter Scott, sőt Mándy Iván), illetve filmek kedvelt figurájává (ez utóbbiak közül elég, ha a Kertész Mihály-féle romantikus feldolgozásra utalunk, Erről Flynn-nel a címszerepben, vagy a Richard Lester rendezte humoros verzióra, Sean Connery emlékezetes alakításával – nem beszélve a Marian-t alakító Olivia de Havilland-ről, illetve Audrey Hepburn-ről): alakmásai szinte mindmáig fel-feltűnnek a szorongatott, megszállt, elnyomott kis népek mitológiájában, folklórjában. A szász-normann kompromisszum ehhez képest igen régen és szerencsés kimenetellel köttetett meg: az etnikai és nyelvi keveredés folytán máig meghatározó kultúra és civilizáció jött létre belőle, világméretekben meghatározó jelleggel.

A ki tudja, hányadik amerikai filmváltozatnak az ember a „Mr. Robin és a sherwood-i balhé” címet adná, annyira érződik rajta annak a közegnek a hatása, amelyben született. A címszerepet alakító színész részint a vadnyugati cowboy-klisék, részint a chicagói gengszter-figurák eszköztárából építkezik, s a kamera érzékelhető gyönyörűséggel időz reccsenő koponyacsontokon, féregrágta, megkínzott tetemeken, nyílvesszők nyomán kibuggyanó beleken. A fairy tale elegyítése a naturalizmussal azonban nem Chaucert vagy Boccacciot, de még csak nem is Pasolinit idézi, hanem a mostanság divatos akciófilmek esztétikai kánonjait. Tudtuk, hogy a nagy vándortémákat minden korstílus magához hasonlítja (Moissi frakkos Hamletjének láttán is sokan berzenkedtek), de erősen gyanítjuk, hogy Robin Hood figurája ezúttal nem az aktuális feldolgozás révén, hanem annak ellenére bizonyul továbbra is maradandónak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4162