KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A meztelen Maya

Ádám Péter

 

A kamera ráközelít az ismert Goya-aktra, úgyszólván végigsimogatva a csábító asszonytestet, majd csípőtájt megállapodik, a néző pedig kedvtelve gyönyörködik a combok szimmetrikus ívében. A kamera még közelebb megy, azt hisszük, még mindig az ágyékot látjuk, pedig dehogy, egy borospohár van a kamera előtt: az áttűnés, amely a cselekmény összefoglalása is egyben, egyik legszellemesebb leleménye ennek a XIX. század legelején játszódó történelmi filmnek.

Az öregedő, de még mindig vonzó Alba hercegnőt megmérgezik, és az asszony rövid haláltusa után meghal. Ki a gyilkos? Mint már annyiszor, most is mindenki gyanús, még a jegyszedő is. A film tulajdonképpen a halál előtti fényes estélynek, illetve a nyomozásnak a története. Szép jelenet, amikor Goya elmagyarázza (ő is szeretője volt az áldozatnak), milyen alapanyagokból készítik a festékeket. Hogy a legtöbb színben méreg is van, kobalt, cián meg arzén. Persze, nem vegytani kiselőadás ez, csak metafora. Amely mintha arra célozna, hogy mennyi kegyetlenség, mennyi gyilkos indulat lappang a művészetben. Vagyis, hogy a művészet minden, csak nem emberbaráti intézmény…

Amikor, még a film elején, a szereplők ott ülnek feszengve a vacsoraasztal körül, az embernek az az érzése, hogy itt senki sem az, akinek mutatja magát, hogy itt mindenki maszkot visel, mindenki súlyos titkok tudója, és senki sem árulhatja el, hogy valójában kicsoda. Vagy ha mégis, keservesen meglakol érte. Sovány tanulsága ez ennek a sokat ígérő, veretesen látványos, de alapjában véve üres és talmi filmnek.

A vacsora után (a zenészek még játszanak) Alba hercegnő gondol egyet, és táncra perdül. A még kívánatos asszony fájdalmas búcsútánca ez, amelynek láttán a vetélytárs, a csupa tűz Maya (Penélope Cruz) is táncolni kezd. Már nem is tánc ez a visszafogott, egyszerre férfias és nőies flamenco, hanem párbaj, erőpróba, leszámolás. Ha másért nem, e néhány percért érdemes megnézni ezt az amerikai recept szerint készült, fülledt erotikájú, tipically spanish filmet, amelynek ösztövér és egy kicsit giccses cselekményéből az egyébként kiváló színészek sem tudtak sokat kihozni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3253