KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Sirály

Kovács Patrik

The Seagull – amerikai, 2018. Rendezte: Michael Mayer. Szereplők: Saoirse Ronan, Elizabeth Moss, Annette Bening. Forgalmazó: Bontonfilm. 98 perc.

 

Mindig gyanakvásra ad okot, ha az angolszász kultúrkörből érkező direktorok megkísérlik feldolgozni az orosz irodalom remekeit, s valóban: a Háború és béke vagy az Anna Karenina megannyi amerikai és brit adaptációja közül keveset jegyez a filmtörténeti emlékezet. Pedig Tolsztoj művei hálás alapanyagok, hiszen közönségbarát stíluseszközöknek (monumentális díszletezés, felfokozott érzelemábrázolás) biztosítanak tág teret. A drámaiatlan dráma megteremtőjeként is számon tartott Csehov már egészen más eset: színműveit valódi kihívás mozgóképesíteni. Jelzésértékű, hogy kulcsdarabja, a Sirály roppant kevés adaptációt ért meg a tengerentúlon (pedig fél évszázada a színpadi feldolgozások egyik legnagyobb mestere, Sidney Lumet is nekiveselkedett a feladatnak), ezért is figyelmet érdemlő vállalkozás Michael Mayer (Otthon a világ végén, Érettségi) új filmverziója.

Mayer és forgatókönyvírója, Stephen Karam többnyire hűen követik az eredeti cselekményt, s ha mégis módosítanak (ennek legékesebb példája az egyetlen dialógusrészlettel megkurtított, ám ezáltal egészen más súlypontozású zárlat), joggal teszik. Adaptációként viszont a Sirály meglehetősen bátortalan, Csehov műremekéhez képest klasszicizáló. Az orosz írófejedelem következetesen dedramatizál, azaz a konfliktusos helyzetekből kivonja a feszültséget és a tragikumot (ezt szolgálják a szaggatott párbeszédek, az időbeli ugrások, az erőteljes kamarajelleg, valamint a rendhagyó hősábrázolás), Mayer azonban ellentétes késztetések rabja: azáltal, hogy az eredeti dialógusokat kerekebbre, a karaktereket azonosulásra alkalmassá formálja, intim közelségbe hozza az élményt, s végeredményben hagyományos melodrámát farag a Sirályból. A jellegzetesen csehovi témák – az eltékozolt életek, a kisszerű, piócatermészetű jellemek, a fonák művészsors, a vidéki provincializmus – ekként jobbára közhelyekké egyszerűsödnek; a rendező szinte kizárólag a szerelmi sokszögből fakadó bonyodalmakra összpontosít.

Alapvetően dicséretes, hogy az alkotók ragaszkodtak az autentikus tárgyi világhoz – a közegábrázolás elsőrangú, a kosztümök pompásak –, ámde a Sirály könnyűszerrel modernizálható lenne, nemcsak díszleteiben, de kiváltképp tematikájában. Az íróként lánglelkű forradalmár Trepljov (Billy Howle) és a vaskalapos Arkagyina (Annette Bening) művészetfelfogásának különbsége ugyanis egyszerre világít rá univerzális, és mégis égetően korszerű kérdésekre. A színészi játék hullámzó: a Trigorint alakító Jason Statham-klón, Corey Stoll valószínűleg műfajt tévesztett e filmmel, Bening és a Mását megformáló Elizabeth Moss viszont tündökölnek. A Sirály Mayer értelmezésében kissé álmosító, de szórakoztató kamaradarab, mely nyomokban Csehovot is tartalmaz. Egy rugalmasabb szemléletű rendező bizonyára valóban feltámasztotta volna papírsírjából e klasszikust, ám ne legyünk igazságtalanok: nem lehet mindenki Bergman vagy Woody Allen.

Extrák: A Sirály a Tribeca Filmfesztiválon; kérdezz-felelek Annette Bening és Michael Mayer rendező közreműködésével; mozielőzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13918