KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nyúl Péter

Fekete Tamás

Peter Rabbit – amerikai, 2018. Rendezte: Will Gluck. Írta: Beatrix Potter meséjéből Rob Lieber. Kép: Peter Menzies Jr. Zene: Dominic Lewis. Szereplők: Domhnall Gleeson (Thomas), Rose Byrne (Bea), Sam Neill (McGregor), Felix Williamson (Derek). Gyártó: Columbia Pictures / Sony Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 95 perc.

 

Noha Nyúl Péter és barátai csakhamar 120. születésnapjukat ünneplik, a majdnem két tucat könyv és mintegy 45 millió eladott példány dacára mozis feltűnésükre egészen mostanáig kellett várni – ami annak fényében kiváltképp furcsa, hogy megalkotójuk, Beatrix Potter már 2006-ban saját életrajzi filmet kapott. Az angol vidék veteményeseit dézsmáló kékkabátos kártevőt és népes családját az eddig jórészt hollywoodi romantikus vígjátékairól ismert, a forgatókönyvet is jegyző Will Gluck vitte vászonra, méghozzá nem ábrázolásmódjában, de környezetében, figuráiban és konfliktusában is modernizálva.

A még az írónő által megalkotott öreg McGregor gazda helyére annak fiatal unokaöccse lép, és ezzel a nyulakkal való csatározásnak is új lesz a tétje: a kert helyett immár a csinos szomszéd, a szerző mai alteregójaként feltűnő Bea törődésének és szerelmének elnyerése a cél. A komputeranimált nyulak és az „igazi”, hús-vér színész vérre menő küzdelme pedig egyúttal kétfajta adaptációs módszer küzdelme is az örökség képviselőjének kegyeiért.

Noha az eredetileg bájos és ártalmatlan mesék itt a Tom és Jerry vég nélküli, durva kergetőzését idéző, sokszor kifejezetten erőszakos párbajjá változnak, kerítésbe vezetett árammal és dinamitrudak egymásra halmozásával, Will Gluck tehetségét és látásmódját dicséri, hogy nagy adag öniróniával képes elővezetni meséjét, amely – akárcsak A skarlát betűt újrahasznosító Könnyű nőcske esetében – egyszerre reflektál irodalmi felmenőjére és nyersanyagára. A Beatrix Potter-örökösnő képeit elnézve nyilvánvaló, hogy amit látunk, csupán szándékoltan eltorzított és már-már a felismerhetetlenségig összemaszatolt verziója az eredeti modellnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13651