KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Kifutás

Sós kútba tesznek

Tóth Péter Pál

Gulágtól az orosz műfordításig: egy rendkívüli életút dokumentuma.

Galgóczy Árpád a Gulágon tanult meg oroszul, magához hasonló száműzöttektől, a szovjetállam képviseletében gyötretésükről gondoskodó katonáktól, hivatalnokoktól s köztörvényes bűnözőktől. Húsz évre ítélte a Magyarországon annak felszabadítása után tartósan berendezkedő, az ország területén jogilag teljesen abszurd módon letartóztatásokat foganatosító s ítéleteket hozó megszálló. A haza csak 1958-ban tért egykori rab ezek után egész életét az orosz nyelvű irodalom, mindenek előtt a romantikus költészet magyar nyelvre történő átültetésének szentelte. Így, dióhéjban is egyszerre vérfagyasztó és felemelő a történet, amelybe Gulyás Gyula filmje lassan, óvatosan, az információk késleltetésének rafinált eszközét előszeretettel alkalmazva bevon.

Előbb egy ünnepelt fordítót látunk, aki beavat a lermontovi s puskini poézis rejtelmeibe – a váratlanul elhangzó „Karaganda” szó ki is lóg az emelkedett kontextusból. Majd a fordítói pályakezdés nehézségei kapcsán értesülünk a szovjet lágerekben eltöltött időről. S még a csak ez után sorra kerülő szenvedéstörténet is egyféle művészi aspektusból bontakozik ki, míves grafikákon időzik a kamera – hiszen a film hőse rajztudásának köszönhette túlélését: ügyes portréit védelemmel és a lágerban jól hasznosítható javakkal honorálta a legdurvább nehézfiúkból álló megrendelői kör. Amikor pedig azt gondolnánk, hogy már mindent tudunk, hogy a hosszú riportok, mélyinterjúk során kirajzolódó kép ismerősen egybevág a korábbi, a közkinccsé lett irodalmi alkotások mellett épp Gulyásék (még Jánossal közös) filmje, a Málenkij robot által is feltárt képpel – kiderül, hogy még innen is van tovább: embertelen körülmények és mindennapossá vált, nyomorúságos halálesetek ide, rablógyilkosok és kannibálok oda, még mindig nem járunk a legsötétebb ponton. Az egyenes tartású öregúr számára nem a tábor rettenete, hanem a szovjet katonák erőszaktétele után öngyilkossá lett anya elvesztése a legszörnyűbb, máig ható trauma. Innen az orosz kultúra elkötelezett közvetítőjévé válni pedig páratlan szellemi (értsd: spirituális) erőről tanúskodik. Annak példázata ez, hogy a zsigeri gyűlöletet legyőzni, az indulatokon uralkodni csak a kultúra képes, mert a kultúra: találkozás.

A linearitásról lemondó, a mélyebb megértést a körkörös építkezéssel elősegítő elbeszélésmód mindig is ott kísértett Gulyás Gyula munkáiban, már a Gulyás Jánossal közös alkotásokban is fel-felbukkant, de itt, ebben a filmben teljesedik ki először. Ahogy feltárulnak a kamaszként a Szovjetunióba hurcolt, később a legkeményebb munkatábort túlélő, sőt, odakint családot is alapító s haza csak egy magyar követségi hivatalnok személyes kockázatvállalásának köszönhetően térő Galgóczy sorsának újabb s újabb rétegei, az nem egyszerű történetmondás, hanem a főhős világába, gondolkodásmódjába, élettapasztalataiból leszűrt filozófiájába történő beavatás kísérlete. Ami akkor is egyedülálló fegyvertény, ha a film maga megformáltságában nem tud maradéktalanul eleget tenni ennek a nemes célkitűzésnek. Annak szembeötlő nyoma, hogy a tíz éven át forgatott portrét a rendező saját kezdeményezésből és pénzből, az éppen megfizethető stábbal vagy akár stáb nélkül, súlyos kívánnivalókat hagyó technikai körülmények közt készítette, csak az egyik, kisebbik probléma. Zavaróbb, ahogy a Galgóczy önéletírásából beemelt részleteket (és ilyen elég sok van) egy amatőr színtársulat illusztratív árnyjátékával festi alá. Az egyébként szokatlan s ezért eleinte érdekes formai megoldáshoz rendelt tartalom (a túlságosan is kézenfekvő, a merő imitáción kívül egyéb jelentést nem hordozó életképek sora) így sajnos nem megoldja, hanem csak még inkább kiemeli az irodalmi szövegek dokumentumfilmbe történő beemelésének problémáját.

 

Kifutás – Vonzások és vallomások Arkasa hudozsnyik Galgóczy Árpád életéből és emlékeiről – magyar dokumentumfilm, 2009-2018. Rendezte és írta: Gulyás Gyula. Kép: Tóth Gergely, Gulyás Gyula, Pápai Gergely és mások. Vágó: Tóth Gergely. Riporter: Gulyás Gyula, Nyakas Szilárd. Szakértő: Geréb Anna, Kovács Kitti, Sárközy Réka. Narrátor: Kárpáti Levente. Producer: Osgyáni Gábor. Gyártó: Kunt Ernő Képíró Műhely, Bodográf. Támogató: Gulág Emlékbizottság. 103 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13633