KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A banditanők

Vajda Judit

Las Bandidas – francia-spanyol-német, 2006. Rendezte: Joachim Roennig és Espen Sandberg. Írta: Luc Besson és Robert Mark Kamen. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Eric Serra. Szereplők: Penelope Cruz (Maria), Salma Hayek (Sarah), Steve Zahn (Quentin), Dwight Yoakim (Tyler). Gyártó: Europa Corp/ TF1/ Ultra Films. Forgalmazó: SPI. Szinkronizált. 93 perc.

 

Női buddy-movie-t ugyan láthattunk már korábban (Thelma és Louise), még western környezetbe helyezve is (Viva Maria!), első hallásra mégis eredeti dolognak tűnik leforgatni a Butch Cassidy és a Sundance kölyöknek a szebbik nemre hangszerelt verzióját. A projekt atyja, Luc Besson azonban azt hihette, hogy ez már magában akkora ötlet, hogy nem kell hozzá tisztességes forgatókönyv, és a rendezést is rá lehet bízni két elsőfilmes alkotóra (Joachim Roenning és Espen Sandberg – van, aki e neveket ismeri?). Az ígéretesen induló filmben így a legfrappánsabb fogás az marad, hogy az előkelő úrihölgy szerepét az apró termetű, vastag csontú, dús idomú Salma Hayek kapta, míg a nála magasabb, vékonyabb, arisztokratikusabb megjelenésű Penelope Cruz játssza a csekély értelmű földtúró parasztot. A duót kiegészítő Steve Zahnnak van ugyan néhány értékelhető villanása, a dicső Vadnyugat megidézéséről pedig a film zenéjét szerző Eric Serra és az operatőr, Thierry Arbogast gondoskodott, de mindezzel együtt amennyire vérbeli señoritákat sikerült megnyerni a produkcióra, olyan vérszegény lett a végeredmény. Néha ugyan felmerül a paródia lehetősége, de több minden is azt támasztja alá, hogy az alkotók ahhoz nem voltak elég bátrak, és a kockázatosabb vállalkozás helyett a biztos (anyagi) sikerre mentek: kevés ötlet, sok felpolcolt cici, még egy könnyed vígjátékhoz képest is gyermeteg és sekélyes világkép, Amerika-ellenes, hazafias megnyilvánulások (Salma Hayek valószínűleg csupán azért is elvállalta volna a főszerepet, hogy elmondhassa a filmben, hogy „Viva Mexico!”). Ezenkívül a színészi játék és a gyerekes „szex”-jelenetek (a kiskamaszok fantáziáját leginkább izgató csókolózást a filmben a végletekig kiaknázzák, a fedetlen testrészeket pedig mind úgy ábrázolták, hogy még elbírja a 12-es karika) mind azt sejtetik, hogy ezt a művet elsősorban a kiskamasz korosztály fogja élvezni. Az ennél idősebbek inkább nézzék meg gyors egymásutánban a Butch Cassidyt és a Viva Maria!-t.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8737