KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

CD-ROM

Eltévedve egy mozgó-képtárban

Politzer Péter

A Magyar Filmintézet úttörő kezdeményezése: CD-ROM-on áttekinthetővé tenni a hazai filmtörténetet. Az a lemez, amely idén a némafilmek (s a filmarchiválók) hagyományos nemzetközi fórumán, a Pordenonei Fesztiválon is nagy sikert aratott, a készülő sorozat első darabja.

„Egy film létrejöttének összesen két elengedhetetlen feltétele van. Az, hogy legyen exponálható nyersanyag, és hogy ezt valaki exponálja. Minden más fakultatív.”

 

*

 

Nézzük a némafilmeket. Abc-sorrendben itt van az összes, kezdetektől 1944-ig. Címével kihívóan csalogat az A három pofon. Lajthay Károly, a film forgatókönyvíró-rendezője, mellett listázva az összes többi filmje. Például az A levágott kéz (1920), főszerepben Pickford Alice... Elemzett filmek kategóriájában (ez akkor most egy másik keresést segítő opció) cégek szerinti keresés: Kovács Emil és Társa valamint a Sonor Film bemutatja: Hyppolit, a lakájt (a német változat címe: Er und sein Dienen), bemutatva 1931. XI. 27-én a Fórum moziban. Az egyik operatőr Hösch Eduard... „Schneider úr jól menő szállítóvállalatot vezet. A továbblépés és a fejlesztés kérdésében sokat vitatkozik az üzleti munkában is részt vevő lányával. (Terka az automobilokra térne át, míg papa csakis a lovakban bízik). Schneiderné vezeti az otthoni életet. A hirtelen meggazdagodott kispolgári család élete kezd megváltozni. (...) A két inas közötti különbség, a slampos Tóbiás és a le-nem-ereszkedő Hyppolit személyében életformák és társadalmi különbségek, alkalmazkodási stratégiák ütköznek”.

Filmhibák: képremegés... „a film ugyanolyan változásokon megy keresztül, mint egy radírgumi vagy egy kiló kenyér.”

Snittek közelről: „Az alkotómunkák közelről címszónál bontsa ki a szövegmezőben felkínált szavak tartalmát, ahogyan a filekezelőnél megszokta és megnézheti, hogy a filmmintáink alapján milyen képsorokat mellékeltünk az egyes szempontokhoz.” Dramaturgia – forgatókönyv – történetet mesél el – motívumtár – bűntudat – Átok vára, filmrészlet. Öltönyös férfi rohan egy erdei úton, izzad, kimerült, arcát törülgeti. Gondolatai feliratként rávetítődnek az útra, hirtelen szellemkép veszi üldözőbe, menekül, hátra-hátra néz, felpattan egy lovaskocsira, de a szellem továbbra is vádlóan emeli ujját felé... „végül egy szakadékban leli halálát”. Olvasható az Átok vára cselekménye is, sőt az is kiderül, hogy „Dr. Goethy Miklós, múzeumi titkár egy középkori olasz festő utolsó képének felkutatása ürügyén magával viszi Berényi Hildát a hollókői várba, el akarja csábítani. A sikertelen kísérlet után a férfi álmában megelevenedik egy középkori történet, amelyben az egyik őse leszúrta a festőt, mert az a lánya védelmére kelt. A felébredő Goethy bűnhődik őse bűnéért; bárhová megy, követi a meggyilkolt festő alakja.” Ez a némafilm 1927-ben készült, és Pethes Sándor üldözte Várday Gusztávot (Star Film).

Válogatott tanulmányok: Balogh Gyöngyi, Király Jenő, Magyar Róza, Peternák Miklós. A magyar avantgard film. Moholy, rákeresve, mint a tanulmányban említett név és a hozzá kapcsolódó filmrészlet: Schwartz – Weiss – Garu, teljes képernyőre nagyítható. „A pozitívból negatívba és visszaváltó fény- és árnyjátékot a szem iskolázásának, tisztán vizuális élménynek, és a csak ezen az úton megszerezhető gondolatoknak szánta.”

Ezer csók a jelszó, előadja Somogyi Nusi és Erdély Miklós, az Ismeretlen ellenfél című filmből.

 

*

 

„Az első Magyarországon készült filmfelvételek is a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódnak. Lumière operatőrjei lefényképezték a díszfelvonulást, Sziklai Zsigmond pedig, az első magyar mozgófényképész, felvételt készített a királyról. Sziklai kamerája – a freudi elvétés parádés példájaként – levágta a király fejét.”

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=44