KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Másnaposok szerencséje

Kovács Kata

Walk of Shame – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Steven Brill. Kép: Jonathan Brown. Zene: John Debney. Szereplők: Elizabeth Banks (Meghan), James Marsden (Gordon), Gillian Jacobs (Rose). Gyártó: FilmDistrict / Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 95 perc.

 

Ha feminista lennék, valószínűleg alaposan megütődöm a Walk of Shame-ről huszárosan Másnaposok szerencséjére keresztelt komédia megszégyenítő ámokfutásán. Az ártatlanul bugyuta, de jóravaló és visszafogott tévébemondó életének legbalszerencsésebb napja forog szóban: bebukik egy előléptetést és a pasija is elhagyja, így hát önfeledtre részegedik és felszed egy vadidegent. A tagadhatatlanul mocsok másnapos Meghan ezt követően képtelen visszaszerezni elvesztett telefonját, táskáját és kocsiját, ugyanis – túl azon, hogy nem kifejezetten okos – azt az óriási hibát is elköveti, hogy mindezt egy igen merész sárga ruhában szeretné végrehajtani.

Az egyéjszakás kaland szégyenletes mivolta a drogháborún, a félkegyelmű rendőrtisztek általi üldöztetésen, néhány kéjenc férfin (beleértve egy ortodox zsidót és egy kisgyereket) és egy szőrös hátú taxisofőr olajos masszázsban részesítésén keresztül kristályosodik ki. Steven „Sátánka” Brill filmje korántsem bánik kesztyűs kézzel főhősnőjével, az obszcén fizikai és lelki megpróbáltatásokon túl talán mégis az a legfurcsább, hogy maga nevezi el szégyenfutamnak azt, ami valójában csak a balszerencse és a teljes részvétlenség megnyilvánulása: a szembejövő idegenek kizárólag szexuális ellenszolgáltatás fejében lennének hajlandóak segíteni, vagy esetleg akkor, ha felismerik, hogy egy hírességbe botlottak bele. A film mindennek egyenes következményeként úgy tesz igazságot ebben a kaotikus értékrendű világban, hogy miután az új pasi és a barátnők megmentették Meghant a pokoli kirándulástól, a lány jutalma, hogy az áhított profi híradózás helyett egy trash műsorba igazolhat át, hiszen az amúgy is sokkal jobban passzol majd a karakteréhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11898