KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Brazil

Czirják Pál

Brazil – angol, 1985. Rendezte: Terry Gilliam. Szereplők: Jonathan Pryce, Kim Greist, Michael Palin, Robert De Niro. Forgalmazó: Wiamfilm. 137 perc.

Van valami hátborzongatóan bizarr abban, amikor közel harminc év távlatából nézzük vissza Terry Gilliam Brazilját. A nyolcvanas évek derekán készült és szinte születése pillanatában kultikussá vált sci-fi ugyanis olyan utópikus társadalom képét vetíti elénk, amelynek azóta mind több eleme látszik megvalósulni. A munkájukat gépiesen végző, különféle képernyők, billentyűzetek és telefonok között tengődő kishivatalnokok világa, az egymástól tökéletesen elkülönülő kasztok megingathatatlan rendje, a mindenkire kiterjedő, totális megfigyelésen és ellenőrzésen alapuló, terrortámadásoktól rettegő rendőrállam víziója zavarba ejtően sok ismerős jegyet hordoz. Erre az alkotásra nagyon is tényszerűen illik rá a más esetekben elkoptatottnak tűnő megállapítás: aktuálisabb, mint valaha.

Gilliam filmjének zsenialitása azonban nem egyszerűen az orwelli ihletésű történetvilág egyre erősödő időszerűségében rejlik, hanem abban a határtalan ötletgazdagságban is, amellyel a rendező minden apró részletre odafigyelve kerek egésszé tudta formálni pesszimista jövőlátomását. A szorongatóan szűk terek labirintusa, a retro és futurisztikus karakterjegyeket ügyesen vegyítő látványvilág, a kissé monomániás, mindazonáltal igen intenzív zenehasználat, a mindenütt visszaköszönő jelmondatok és szlogenek áradata, az abszurd szituációkat halmozó dramaturgia egyaránt hozzájárul a kibontakozó univerzum páratlan szuggesztivitásához. Nem kétséges tehát, hogy a Brazil alapmű – akár a rendező, akár a műfaj rajongói számára.

A film szerencsére jelentőségéhez méltó formában került korongra. Kifogástalan kép- és hangminőségben tekinthető meg, az angol hangsáv mellett akár magyar szinkronnal is. Ez utóbbi ráadásul klasszikus, igényes munka – Forgács Gábor, Végh Péter vagy Xantus Barbara például igazán jó választásnak bizonyult.

Extrák: a legtartalmasabb talán az a félórás, egykorú dokumentumfilm a forgatásról, amelyben Gilliam mellett megszólalnak a fontosabb szerepeket alakító színészek vagy Tom Stoppard, aki a forgatókönyv egyik társírójaként működött közre. De találunk még a lemezen különálló interjúkat a jelmeztervezésről és a filmzenéről, továbbá alternatív befejezést, eredeti mozielőzetest, képgalériát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11668