KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Aznap éjjel

Tévedés áldozata

Csiger Ádám

Az HBO új minisorozata a minden idők egyik legjobb tévészériájaként emlegetett Drót hagyományait folytatja.

 

A nyolcrészes széria kevert műfajú zsánerdarabként kezdődik: a thriller, a whodunit krimi, a tárgyalótermi dráma és a börtönfilm elemeit egyaránt felvonultatja. Egy pakisztáni származású New York-i egyetemista, Nasir Khan (Riz Ahmed) egy este ki akar rúgni a hámból: felszed egy lányt a manhattani Upper West Side-on. Pia, drogok, szex, filmszakadás, majd Naz vérbe fagyva találja a nőt. Bepánikol, elmenekül, amivel magára tereli a gyanút, így gyorsan letartóztatják. Minden ellene szól a kegyetlen gyilkossági ügyben, így nem szabadulhat óvadék fejében. A hírhedt Rikers börtönben kell kivárnia a tárgyalását. A nyomozók fülük botját sem mozdítják az egyértelműnek tűnő ügyben, de Naz két ügyvédje (John Turturro, Amara Karan) dacol az iszlamofób közhangulattal és magánnyomozásba kezd.

Az alapkoncepció akár Hitchcock fejéből is kipattanhatott volna, ekként viszont divatjamúlt is, különösen az HBO saját gyártású sorozatainak viszonylatában, melyek az elitkultúrát, a magas művészetet képviselik a tévészériák színterén. (Az is épp ennyire szokatlan az HBO amerikai szárnyától, hogy e sorozat egy remake, mégpedig a 2008-ban a BBC-n bemutatott Criminal Justice amerikai feldolgozása.) Az Aznap éjjel nem karakter-, hanem inkább eseményvezérelt történet, így elméletileg bárki azonosulhat a főhőssel, valójában Nazt annyi szerencsétlenség éri, mint Jóbot, amivel a cselekmény hitelessége csorbul. A főhős esete bárkivel megtörténhet, de ennek hátrányai is vannak: az aktív, kezdeményező főhősöket felvonultató történetek intenzívebbek és egyedibbek. Viszont Steven Zaillian író-rendező szériáját az teszi mindezek ellenére fontos és aktuális produkcióvá, hogy korántsem bibliai tanmeseként, hanem rögrealista, szociografikus és társadalomkritikus sorozatként folytatódik, megidézve a szintén az HBO által készített, minden idők legjobbjaként gyakran emlegetett Drótot. Az Aznap éjjel az amerikai igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás útvesztőibe kalauzol: balszerencséjének köszönhetően a naiv és fiatal Naz bekerül a Rikers poklába, ami a sorozat ábrázolásmódjában nem sokban különbözik a Menekülés New Yorkból anarchikus börtönszigetétől, ahol a legkegyetlenebb bűnözők uralkodnak, a korrupt őrök pedig szemet hunynak a szabálysértések és visszaélések fölött. Az Aznap éjjel börtönfilmes szála A remény rabjaiban látottak tökéletes ellentéte: Naz drasztikus és drámai átalakuláson kényszerül átmenni a túlélés érdekében. Kopaszra borotválja a fejét, tetkókat varrat, kigyúrja magát, bunyózni kezd, rákap a drogokra és kiveszi a részét a helyi hatalmi harcokból és csempészetből. Ironikus módon ártatlanul kerül börtönbe és csak ott válik köz- és önveszélyes bűnözővé – és nem ő az egyetlen, akinek élete végleg félresiklik egy téves letartóztatás vagy túl szigorú büntetés miatt. A Naz transzformációját bemutató Riz Ahmed zökkenőmentesen válik mimózalélekből börtöngengszterré, de nem marad el tőle az ügyvédjét megformáló John Turturro sem az eredetileg James Gandolfininek szánt szerepben, sem pedig a Drótban is nagyot alakító Michael K. Williams, aki a Rikers maffiavezérét játssza.

A krimi-thriller műfajú cselekményszál főleg a börtön-jelenetek dramatizálására szolgál, ebben viszont félsiker az eredmény. Pozitívum, hogy a főhős karakterét sikerül aktivizálni: dilemmák tornyosulnak előtte, például különböző ügyvédek, valamint vádalku és a szigorúbb büntetés réme között kell választania. Másrészt viszont a börtönön kívül játszódó történetszálak kiszakítják a közönséget a Rikers fojtogató, sötét, klausztrofób atmoszférájából és feledtetik a nézővel a főhős színeváltozását. A lassú, részletgazdag börtönbeli jelenetezéshez kevéssé illik a vörös heringekre építő detektívtörténet, a börtöndráma ellipszisei pedig elidegenítik a nézőt Naz karakterétől. A Schindler listája, a New York bandái és a Pénzcsináló forgatókönyvével nevet szerzett Zaillian nem tipikus sorozatként, hanem a Sátántangót idézően hosszú játékidejű, moziélményt kínáló filmként képzelte el a projektet, ami egyszerre a széria fő hátránya és különlegessége. A végeredmény egy tagadhatatlanul szokatlan és kiszámíthatatlan sorozat, ami viszont kihagyott lehetőségektől éppúgy hemzseg, mint ihletett és emlékezetes pillanatoktól.

 

AZNAP ÉJJEL (The Night of) – amerikai, 2016. Kreátor: Richard Price és Steven Zaillian. Rendező: James Marsh és Steven Zaillian. Író: Richard Price. Kép: Robert Elswitt. Zene: Jeff Russo. Szereplők: John Torturro (Stone), Riz Ahmed (Naz), Peyman Moaadi (Salim), Bill Camp (Box). Gyártó: BBC / HBO. 9x50 perc



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11170