KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó dal

Szabó Noémi

The Last Song – amerikai, 2010. Rendezte: Julie Anne Robinson. Írta: Nicholas Sparks, Jeff Van Wie. Kép: John Lindley. Zene: Aaron Zigman. Szereplők: Miley Cyrus (Ronnie), Greg Kinnear (Steve), Bobby Coleman (Jonah), Liam Hemsworth (Will). Gyártó: Touchstone. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 107 perc.

 

Miley Cyrus tízéves kora óta dolgozik a hírnevén, és ennek újabb állomásaként, a Hannah Montana-franchise-tól és popénekesi karrierjétől függetlenül, Az utolsó dalban drámai színésznőként is kipróbálta magát. 2002-ben Mandy Moore, egy akkori tinédzser popikon hasonló terveket dédelgetve főszerepet vállalt a Séta a múltba című Nicholas Sparks regényéből adaptált melodrámában, ami elősegítette színészi karrierjét – Miley pontosan ugyanerre vágyott, így a Disney részéről magát Sparks-ot kérték fel egy regény és egy forgatókönyv párhuzamos megírására, kifejezetten tinisztárjuk részére.

A film a Sparks-univerzum emblematikus darabja, a konzervatív, keresztény vallásossággal átitatott értékrend és a szerelmi tematika mellett a szerző legfőbb motívumai sem hiányozhatnak belőle; ahogyan a korábbi filmadaptációkban (Üzenet a palackban, Séta a múltba, Szerelmünk lapjai, Éjszaka a parton, Kedves John) már megszoktuk, itt is nagyon fontos szerepet kapott a vízpart, a levelezés, és a kétkezi munka dicsőítése (bár ezúttal nem ácsolás, hanem üvegablak készítés kovácsolja össze a szereplőket). Ezek mellett egyetlen humoros betét erejéig (a mosómedve-horrorban) Miley Cyrus Disney-csatornás múltja is visszaköszön.

Ahogyan az Alkonyat esetében is várható volt, ismét csak szinte azonnal megindult a találgatás a két főszereplő, Cyrus és Liam Hemsworth kapcsolatát illetően. Be is bizonyosodott, hogy a gyöngyvásznon látott szerelem a valóságban is szárba szökkent a fiatalok között. Ráadásul az anyát alakító Kelly Preston azzal együtt vállalta a szerepet, hogy 17 éves fia a forgatás kezdete előtt fél évvel halt meg tragikus körülmények között, így produkció tálcán kínálja a média gépezetének mindazt, ami csak elvárható: egy bestseller, egy blockbuster, egy soundtrack, bulvárhírek sorozata és mellékesen 107 perc melodráma egyetlen csinos csomagban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10169