KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/augusztus
NAGYKÉPERNYŐS HOLLYWOOD
• Kránicz Bence: Költözés után Hollywoodi tévésorozat-adaptációk
• Varró Attila: Katódcsőre töltve Tévésorozatok és a hollywoodi új hullám
• Huber Zoltán: Testvéri iszony Törtetők a tévében és a vásznon
MÉDIA-TÜKÖR
• Kárpáti György: Lapzárta Újságírók a kortárs filmekben
• Kovács Kata: Mi újság? Kárpáti György: Címlapsztori
• Pernecker Dávid: A tudás hatalom John Oliver híradója
MOZGÓKÉPREGÉNYEK
• Soós Tamás Dénes: Galaxisok hajnala A Marvel és a világépítés
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Szoros időkeretben Beszélgetés Köbli Norberttel
• Hamar Péter: Ellenfényben Balázs Béla és a Fényszóró
• Gervai András: Elutasítva! Filmimport a pártállamban
POLÓNIA EXPRESSZ
• Varga Zoltán: Szépséges szörnyeteg Walerian Borowczyk életműve
• Pályi András: Amit a filmszalag őriz Lengyel Filmtavasz
• Zalán Márk: Rendezőnők hete Krakkó
FÉRFISZEREPEK
• Baski Sándor: Fuss, salaryman, fuss! Sabu filmjei
• Szabó Ádám: Hatalom nélküli pózok Férfiszerepek a harmadik világban
• Csiger Ádám: Szelíd Ázsia Titanic: Ázsiai szelek
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: A víztükör túloldalán Kecskemét – KAFF
• Schubert Gusztáv: A pátriárkák alkonya Három nagymamám volt
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A föld alatti birodalom Száztíz év szubkultúra
KRITIKA
• Horeczky Krisztina: Fecseg a felszín Engedem, hadd menjen
• Baski Sándor: Visszafordíthatatlan Phoenix bár
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Amy – Az Amy Winehouse sztori
• Huber Zoltán: Torta
• Pápai Zsolt: Akihez beszél a föld
• Kovács Kata: Csodapirula
• Sándor Anna: Magic Mike XXL
• Barkóczi Janka: A Bélier család
• Kovács Marcell: Akasztófa
• Horváth Eszter: Divat a szerelem!
• Vajda Judit: Minyonok
• Margitházi Beja: Agymanók
• Varró Attila: Ted 2.
• Andorka György: Terminator: Genisys
DVD
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sötét Torino/Mr. Milliárd
• Soós Tamás Dénes: Get On Up
• Benke Attila: A szél dühe
• Soós Tamás Dénes: Fekete-tenger
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Zórád Ernő

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A legyek ura

Koltai Ágnes

Kommandós egyenruha és nindzsa-kard – aligha álmodott erről William Golding, midőn megírta az angol úrigyerekek elállatiasodásának történetét. Pedig Harry Hook, A legyek ura újbóli megfilmesítője (Peter Brook után ez nem is olyan egyszerű feladat!) ad a látszatokra: a főcímen az írót Sir William Goldingként tünteti fel. Szép dolog a méltóságok tisztelete, kiváltképp abban az országban, ahol oly sok van, de legalább ilyen üdvös volna az alkotás megbecsülése is.

Hook aktualizálta Golding regényét és Brook jó húsz évvel ezelőtti adaptációját, s abban a filmvér-özönben, ami itt bugyborékol köröttünk, nem is feltűnően agresszív az ő látomása. Az újkor új meséjébe talán még a sötétben foszforeszkáló nindzsa-kard és a gyerekekért küldött helikopter is beleillik, végtére is a huszadik század végén mégsem jöhet egy ódon gőzös a tucatnyi megvadult Maugliért. Ebbe a hétvégi szalonszáműzetésbe egy valaki nem illik: Röfi. A kövér bölcs, a gyenge áldozat, aki nem tud vadászni és terhet cipelni, fára mászni meg végképp, de ismeri a tűzgyújtás és a barátság titkát. Amikor az újbarbárok agyonsújtják a pufók tudort, nem saját múltjukat, tradícióikat és reményeiket ölik meg, hanem azt az akadékoskodó szörnyeteget, aki zavarja őket a civilizációból való kivonulásban.

Harry Hook látványos, élvezetes filmet forgatott A legyek urából, de ha valakinek netán emiatt kedve támad elolvasni Golding regényét, meg se próbálja összevetni vele. Azt hiszem a művészet kiterjedt családjára is érvényes, hogy a mésalliance-ról illik mélyen hallgatni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4221