|
|
|
MoziHeavy túraKovács Bálint
Hevi Reissu – finn, 2018.
Rendezte: Juuso Laatio és Jukka Vidgren. Írta: Aleksi Puranen és Jari Olavi
Rantala. Kép: Harri Raty. Zene: Lauri Porra. Szereplők: Johannes Holopainen
(Turo), Samuli Jaskio (Lotvonen), Antti Heikkinen (Jynkky), Max Ovaska (Pasi),
Minka Kuustonen (Miia). Gyártó: Umedia / FilmCamp / Mutant Koala Pictures.
Forgalmazó: Hungaricom. Feliratos. 90
perc.
Két finn elsőfilmes leforgatta a South
Park valamelyik teljesen elvetemült epizódját, élő szereplőkkel és néhány
leölt rénszarvassal a főszerepben. Pedig a se istent, se ördögöt nem tisztelő South Parkot nem véletlenül rajzfilmként
alkotta meg Trey Parker és Matt Stone: az animáció garantál egy elidegenítő
réteget, amely révén a legvégletesebb túlzások is elfogadhatóbbak. Élőszereplős
filmben jóval nehezebb el- és befogadhatóvá tenni a valószerű környezetben és
formavilággal ábrázolt, de valószerűtlen eseményeket vagy figurákat. Márpedig a
Heavy túra író-rendezői, Juuso Laatio
és Jukka Vidgren pont erre vállalkoztak. És arra, hogy úgy parodizáljanak egy
jelenséget, hogy az ennek ellenére egy percig se tűnjön nevetségesnek. Kisebb
fajta csoda, hogy mindebben teljes sikerrel jártak.
A film közege a skandináv metálos szubkultúra, annak minden
sztereotípiájával: a főszereplők egy 12 éve létező együttes tagjai, akik eddig
sosem merészkedtek ki egyikük anyukájának pincéjéből, de most végre valódi
színpadra állnának, már ha sikerül leküzdeniük a félelmeiket, na meg összehozni
a bulit. És épp ez a „ha sikerül” az egész történet kulcsa: a Heavy túra azért működik, azért látni
meg az emberit a folyamatosan kiröhögött hülyeségek mögött, mert a történet
valójában mélyebbre megy az elborult halálmetálosok kifigurázásánál. Esendő,
kigúnyolt, a magabiztosságot hírből sem ismerő, a saját álmaik megvalósításától
félő, bátortalan kisemberek magára találásáról van itt szó szokatlan
tálalásban. Ez szentesít minden eszközt, meg az alkotók szimpatikus
öntörvényűsége: annyiszor lépik át a határokat a debil poénjaikkal, hogy ez már
saját világot teremt, amelyben az infantilis és morbid humor a rendezőelv, így
a normálisnak tartott emberek birodalma ezúttal szokatlannak tűnik, és ez
egyszer a különcöknek jár a bátorító üdvrivalgás.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
