KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/július
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Az egyetlen Nemes Jeles László: Saul fia
• Soós Tamás Dénes: „Olyan, mint egy tánc” Beszélgetés Erdély Mátyással
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Gelencsér Gábor: Staféta a labirintusban Kovács András
• Kovács András: A szerencse fia
HORROR 2.0
• Sepsi László: Hebegés és belezés Új független horrorfilmek
• Hegedüs Márk Sebestyén: Folytatások között Insidious: A gonosz lélek
• Varga Zoltán: Nincsenek itt Poltergeist 1982 vs. 2015
KATASZTRÓFAFILMEK
• Huber Zoltán: Sterilizált evolúció Egynyári katasztrófafilmek
• Barotányi Zoltán: Atomerőmű-katasztrófák Tudomány a moziban
• Andorka György: Felezési idő Atom-dokuk
BOORMAN
• Csiger Ádám: „Ez csak egy játék” John Boorman portré - 2. rész.
WELLES 100
• Kránicz Bence: A mágus ezer arca Welles, a mozihős
• Varró Attila: Ponyvából katedrális Welles noir adaptációi
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Az én XX. századom Robert Wilson színpada
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Kiemel, beemel Linz – Crossing Europe
• Ruprech Dániel: Síkban terül el Oberhausen
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Korszakok határán Mad Men – Reklámőrültek
KÖNYV
• Veress József: „Megvigasztal két órára” Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
FILM / REGÉNY
• Jankovics Márton: A hiányérzet krónikása Paul Thomas Anderson: Beépített hiba
KRITIKA
• Pintér Judit Nóra: Hegek a lelken Nagy Dénes: Seb
• Takács Ferenc: Képben vagyunk Mike Leigh: Mr. Turner
• Czirják Pál: Ez nem egy taxi Jafar Panahi: Taxi Teherán
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Lány macskával
• Árva Márton: A második anya
• Kovács Bálint: Világevők
• Baski Sándor: Jön Harold!
• Kránicz Bence: A kém
• Varró Attila: Hullámlovasok
• Vincze Teréz: Szerelemsziget
• Vajda Judit: Csak azért is szerelem!
• Tüske Zsuzsanna: Megőrjít a csaj
• Horváth Eszter: Szex, szerelem, terápia
• Soós Tamás Dénes: Who Am I – Egy rendszer sincs biztonságban
• Sepsi László: Holnapolisz
DVD
• Kránicz Bence: Batman-rajzfilmek
• Pápai Zsolt: Hazárdjáték
• Soós Tamás Dénes: Az interjú
• Kránicz Bence: Agyar
• Fekete Martin: Szarvak
• Pápai Zsolt: Csapatjáték

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Notre Dame-i toronyőr

Vidovszky György

A Walt Disney Stúdió szünidei családi ajánlatával kapcsolatban jó előre el kell oszlatni a tévhitet, hogy a romantikus irodalom nagy alakjának, Victor Hugónak sok köze volna hozzá. Ez a tény azonban nem feltétlenül csökkenti az adaptáció értékét. Victor Hugo regénye – változtatások nélkül – ugyanis nehezen engedelmeskedett volna az alkotók szándékának. A hollywoodi natúrfilm-kisék meglehetősen maivá tették a középkori Párizsban bolyongó hősök életét: kemény és látványos akciójelenetek, gyertyafényes szerelmi kettősök, modern, átpszichologizált erkölcsi tartással rendelkező figurák kerültek a megtévesztésig valódinak látszó, festett hátterek elé, s az alkotók szédítő kameramozgásokat, videóklip-tempójú vágásokat vetettek be a nézők elkábítására. A stúdió ezzel a munkájával eltávolodott a mese és a csodák világától, s inkább a való élethez „hasonló” virtuális valóság felé fordult. A romantikus dráma megjelenítése „valóságos” embereket és környezetet igényelt, a rajz ezért csak a karikaturisztikus pillanatokban vált el a realista portrétól vagy a retusált fotótól. Ezzel az erővel – a mozidarab néhány üdítő jelenetén kívül – ugyanezt a filmet akár Bruce Willissel, Sean Conneryvel és Madonnával is leforgathatták volna.

Az animációs adaptáció csúcspontja kétségkívül Quasimodo gyámjának ördögi álma; formai átváltozások ötletes sorát nyújtva drámai hatású, szürrealista vízióvá nő. Az ügyeletes jópofák – ezúttal a Notre Dame-ot díszítő szörnyek közül három mókás figura – kellő képi humorral enyhítik az igazi animációs trükkökre éhes közönség étvágyát, sőt a stúdió korábbi munkáinak ismerői felfedezhetik bennük egykori kedvenceik képmását is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=70