DVDA fák tengereSzántai János
The Sea
of Trees – amerikai, 2015. Rendezte: Gus Van Sant. Szereplők: Matthew McConaughey, Ken Watanabe, Naomi Watts. Forgalmazó: Sony. 110 perc.
Gus Van Sant csinált már
nagyon jó filmeket (Good Will Hunting,
Elefánt, Milk), közepeseket (Az utolsó
napok vagy a Gerry) és egészen
rosszakat (Psycho-remake). 2015-ös
munkája, A fák tengere az utóbbi
kategóriába sorolható. Pedig van kit nézni a vásznon: Matthew McConaughey, Ken
Watanabe és Naomi Watts is hétpróbás színészek, tudják, mitől olvad a néző.
Sőt, még azt sem
mondhatjuk el, hogy nincs mit nézni a vásznon, hiszen Kasper Tuxen operatőr
mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legbensőségesebb módon
(helyenként lírai expresszionizmussal, ha egyáltalán van ilyesmi) mutassa be az
Akoigahara erdő kísérteties világát. A gond az, hogy nemigen történik semmi a
vásznon. Pontosabban, az első tíz percet kivéve semmi olyasmi, amire bárki rá
ne jönne, még mielőtt megtörténne. Azt is mondhatnánk, a buktáért Chris
Sparling a felelős, aki az eredeti forgatókönyvet írta, bár azért Van Sant sem
bűntelen, amennyiben nem tudott mit kezdeni a lapos, panelekkel dugig megrakott
sztorival.
Arthur (McConaughey), a
többre hivatott matektanár elutazik Japánba, ott is egyenesen az Akoigahara
nevű erdőbe. A rendező ügyes kézzel vezeti be a nézőt a történet világába.
Fokozatosan derengeni kezd, hogy az erdő különleges funkcióval bír: ide járnak
azok, akik valamilyen okból öngyilkosságot akarnak elkövetni. A tanár egyre
beljebb hatol, kényelmesen elhelyezkedik egy sziklán és előszed egy doboznyi
gyógyszert, hogy lejátssza saját végjátékát. Eddig tart a jó film.
Ekkor Arthur útjába
kerül egy japán üzletember (Watanabe), aki vérben ázik. A matektanár persze
segíteni akar neki. És persze eltévednek az erdőben. És közben szenvednek. És
filozofálnak. És unalmas közhelyeket sütögetnek. S hogy az egész még annyira se
legyen izgalmas, a rendező flashbackekben tárja fel Arthur öngyilkossági
szándékának okát. Hát persze, hogy egy rossz házasságról van szó. A neje
(Watts) ivott, ő maga hűtlen volt, aztán jött egy agydaganat, ami
helyrebillentette (!) a kapcsolatot, de hiába volt jóindulatú a daganat, a
halál mégis elragadta a hölgyet.
És ez így megy egy óra,
ötven percen keresztül. A néző idő után joggal érzi úgy, hogy maga is szívesen
elmenne az Akoigahara erdőbe. Persze van megoldás. Nem kell megnézni a filmet.
Még akkor sem, ha Gus Van Sant rendezte.
Extrák: Semmi.
Szántai János
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 2 átlag: 7.5 |
 |
|
