KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/július
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Az egyetlen Nemes Jeles László: Saul fia
• Soós Tamás Dénes: „Olyan, mint egy tánc” Beszélgetés Erdély Mátyással
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Gelencsér Gábor: Staféta a labirintusban Kovács András
• Kovács András: A szerencse fia
HORROR 2.0
• Sepsi László: Hebegés és belezés Új független horrorfilmek
• Hegedüs Márk Sebestyén: Folytatások között Insidious: A gonosz lélek
• Varga Zoltán: Nincsenek itt Poltergeist 1982 vs. 2015
KATASZTRÓFAFILMEK
• Huber Zoltán: Sterilizált evolúció Egynyári katasztrófafilmek
• Barotányi Zoltán: Atomerőmű-katasztrófák Tudomány a moziban
• Andorka György: Felezési idő Atom-dokuk
BOORMAN
• Csiger Ádám: „Ez csak egy játék” John Boorman portré - 2. rész.
WELLES 100
• Kránicz Bence: A mágus ezer arca Welles, a mozihős
• Varró Attila: Ponyvából katedrális Welles noir adaptációi
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Az én XX. századom Robert Wilson színpada
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Kiemel, beemel Linz – Crossing Europe
• Ruprech Dániel: Síkban terül el Oberhausen
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Korszakok határán Mad Men – Reklámőrültek
KÖNYV
• Veress József: „Megvigasztal két órára” Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
FILM / REGÉNY
• Jankovics Márton: A hiányérzet krónikása Paul Thomas Anderson: Beépített hiba
KRITIKA
• Pintér Judit Nóra: Hegek a lelken Nagy Dénes: Seb
• Takács Ferenc: Képben vagyunk Mike Leigh: Mr. Turner
• Czirják Pál: Ez nem egy taxi Jafar Panahi: Taxi Teherán
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Lány macskával
• Árva Márton: A második anya
• Kovács Bálint: Világevők
• Baski Sándor: Jön Harold!
• Kránicz Bence: A kém
• Varró Attila: Hullámlovasok
• Vincze Teréz: Szerelemsziget
• Vajda Judit: Csak azért is szerelem!
• Tüske Zsuzsanna: Megőrjít a csaj
• Horváth Eszter: Szex, szerelem, terápia
• Soós Tamás Dénes: Who Am I – Egy rendszer sincs biztonságban
• Sepsi László: Holnapolisz
DVD
• Kránicz Bence: Batman-rajzfilmek
• Pápai Zsolt: Hazárdjáték
• Soós Tamás Dénes: Az interjú
• Kránicz Bence: Agyar
• Fekete Martin: Szarvak
• Pápai Zsolt: Csapatjáték

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Képregényfesztiválosok

Bayer Antal

Pierre Wazem

Amikor a francia képregényről beszélünk, ritkán mulasztjuk el kiegészíteni „francia-belgává”, hajlamosak vagyunk azonban megfeledkezni egy másik, részben frankofón országról. Pedig a képregény nem csak feltalálóját és első teoretikusát, Rodolphe Toepffert (1799-1846) köszönheti Svájcnak. Az 1970-es évek második felétől szép számban váltak ismertté olyan alkotók, mint Derib (akinek a Yakari nevű kis indián figuráját köszönhetjük), Cosey, Ceppi, vagy az utóbbi idők legsikeresebb francia nyelvű képregényének, Titeufnek a kitalálója, Zep.

Toepffer és Zep városában, Genfben él és alkot Pierre Wazem is, aki a májusi képregényfesztiválra érkezett Budapestre, és ebből az alkalomból jelent meg első magyar nyelvű képregénye. A roppant sokoldalú, realista, fantasztikus és dokumentarista zsánerekben egyaránt otthonosan mozgó alkotó talán legszemélyesebb munkáját, a 2000-ben eredetileg egy helyi magazinban folytatásokban megjelent belső utazásait, barangolásait hozta el nekünk.

Megtévesztő egyszerűsége és szinte meghökkentő őszintesége mellett a szerző kiváló ritmusérzékét kell feltétlenül kiemelni. Ez is az olyan képregények egyike, amelyekben „hatvan oldalon keresztül nem történik semmi”, ám Wazem narrációs technikája ezt tökéletesen elfelejteti velünk. Visszaemlékezései gyerekkorára, szüleire, vívódásai aktuális problémáival (alkohol és nők), képzelt párbeszédei a bizarr élő lelkiismeretként szolgáló füles pingvinnel izgalmasak, elgondolkodtatók, és még szórakoztatók is.

Barangolás(ok). Fekete-fehér, puhafedeles, 60 oldal, Nero Blanco Comix.

 

Lucie Lomová

Lucie Lomová dramaturgiát tanult a prágai egyetemen, és három hónapig dolgozott is egy moráviai színházban, amikor jött a forradalom, és egyszerre csak azon kapta magát, hogy az új helyzetben lehetne akár szabadúszó újságíró és illusztrátor is. Innen már csak egy lépés volt, hogy a különböző grafikai munkák mellett képregényeket is készítsen. Eleinte gyermekújságoknak, majd éppen akkor, amikor egy francia kiadó „külföldi női képregényalkotókat” keresett, felnőttebb témákon is elkezdett gondolkodni. Az első cseh képregényszerző, akinek önálló kötete jelent meg Franciaországban – és immár Magyarországon is.

A tavaly először franciául, majd csehül és most magyarul megjelenő új képregényben Lomová visszatér első szerelméhez, a színházhoz, ám ellentétben a Papírmozi magazinban megjelent Tyl őrjáratával, amely a (magyarhoz hasonlóan) belterjes cseh színházi élettel élcelődött, ennek a hosszabb történetnek az apropója egy nyomozás. Apropója, nem témája, hiszen nem a rejtély és a megoldás benne a legérdekesebb, hanem a karakterek, akik hétköznapiságukban is különlegesek.

Lőttek az előadásnak. Fekete-fehér, puhafedeles, 84 oldal, Nero Blanco Comix.

 

Pertti Jarla

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy weben népszerűvé váló képregény nyomtatásban is megjelenik. A hazájában elsősorban abszurd, lefordíthatatlan szójátékokra épülő képsorairól ismert finn Pertti Jarla tulajdonképpen csak kísérleti jelleggel kezdett bele az első világháború utáni orosz polgárháború idején játszódó hosszabb képregénybe, amely ennek megfelelően elég sokára is fejeződött be, de az internetnek köszönhetően az angol verziója is viszonylag széles körben elterjedt. Az Európai Kismestereket bemutató új sorozatához ezt a történetet választotta egy fiatal hazai kiadó. Jarla képregényének fő erénye a történet drámaisága, amelyet még fel is erősít nyers rajzstílusa. Ígéretes kezdés, reméljük, jó sok kötetet megér ez a sorozat.

Cserep kapitány. Fekete-fehér, puhafedeles, 40 oldal. Kiadó: Comicsmania.

 

Sebők Imre

Ha csak a rajzolói tudást, a magabiztos technikát nézzük, Sebők Imrét legfeljebb Zórád Ernővel lehet összemérni a magyar képregény történetében. És valami egészen egyedi, vészjósló hangulatot tudott kelteni sajátos fekete-fehér stílusával. Zsoldos Péter klasszikus sci-fijének az adaptációjában ez nagyon is bejön – bár nem emlékszem, hogy passzol-e az eredeti mű üzenetéhez, igen régen olvastam.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12255