KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Megközelítések

Bikácsy Gergely

 

Delphine Seyrig mintha csak Mészáros Márta legutóbbi filmjéből lépett volna ki: ideges, fáradt, vibráló szépasszony. Kiszáll kocsijából, megérkezik. Megérkezik egy svájci kastélyba, s ez a világ láthatólag otthonosabb számára, mint volt Hungária avagy Polónia, Pest vagy Krakkó. A kastélyban egyébként – ha nem is Nowicki, de egy „szlávosra vett”, oroszul is tanuló Trintignant várja, s még két unatkozó hölgy. Csehov A három nővér című drámáját készülnek ők filmre vinni. Próbálnak, kacarásznak, lelkiznek, s a végén (bár megkezdődik a forgatás) talán már sejtik is, amit a magyar néző az első pillanattól tudott: az égvilágon semmi közük sincs Csehovhoz.

„Deine Sorge moch» ich haben!” – mondták volna mifelénk az ántivilágban e luxus-testű és luxus-lelkű svájci széplelkeknek, (póriasabban: nincs jobb dolguk jódolgukban?) – mi meg ma arra kérnénk őket legszívesebben, hogy gyorsan hívják meg Ljubimovot a Taganka színházzal, vagy éljenek néhány évet Moszkvában, a Taganka színház mellett. Bármit, csak ne akarjanak egy svájci kastélyban „igazi” oroszok lenni.

A film legfigyelemreméltóbb pillanataiban hamisítatlan paródiába csap át (persze a rendező szándékától függetlenül), de a végén már olyan idétlen, fád és eltévedt tehetségű a mutatvány, hogy ezen sem tudunk felüdülni. Szomorúan ültem a vetítésen, ijedten. Úristen: hát Csehov, meg vele együtt a világkultúrának majdnem a fele most már végleg Kelet-Európa ügye marad, mindez most már csak ránk tartozik, oroszokra, lengyelekre, magyarokra, csehekre, románokra? És azért is szomorúan, mert az új svájci film legjobbjai, Tanner, Goretta és Soutter (hisz ő sem mindig ilyen hamis) oly ritkán jutnak el hozzánk. S hogy épp a legjelentősebb, legtehetségesebb alkotójuk, Tanner miért nem, azt például épp annyira nem értem, mint ennek a filmnek a hősei és létrehozói Csehovot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7984