KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzvonalban

Nóvé Béla

 

A világ egy sarka egyszer-csak lángra lobban, polgárháború támad Csádban, Thaiföldön, vagy éppen Nicaraguában. A forradalmárok robbanó teniszlabdákat hajigálnak, a katonák páncélkocsikból replikáznak vissza. Helikopterszörnyek perzselik a vadont, bombázzák a nyomornegyedeket. Menekül ember, állat. Százezrek pusztulnak, milliók válnak hajléktalanná...

Mindez szomorúan ismerős a napi hírek követőinek. De vajon mit tesz egy amerikai, aki történetesen a helyszínen van? Hivatása – és persze lelkiismerete – válogatja. Ha zsoldos, hidegvérrel vadássza a „bennszülötteket”, ha ügynök, a bukásra ítélt diktátor evakuálását biztosítja. És ha foglalkozása – netán – riporter? Nos, ez esetben Nippon gépével lövöldöz vissza a martalócokra, ha pedig nő az illető, véres és megrendítő impresszióit mondja kazettára a fegyverek vad lármája közben...

Filmünk félfikciós példázata – mely a Somoza-diktatúra végnapjairól szól – azt sugallja, hogy a „tűzvonalban” a humánus haditudósítóknak van a legnehezebb dolguk, hisz az otthoni koktél partikról a „molotovok” halálbárjába csöppenve továbbra sem lehetnek absztinensek: fenékig kell ürítsék a testi-lelki szenvedések keserű poharát. A Time-magazin helyszíni stábjának, Alexnek, Husselnek és Clairnek ráadásul háromszoros csapdán kell átvágnia magát. Nem elég, hogy ádáz politikai ellentétek s a gépfegyverek zárótüzébe kerültek, ezenközben még egy szerelmi háromszöget is meg kell próbálniuk békében-barátságban valami egyszerűbb alakzattá rendezni. Ez utóbbin a „Guardia” brutális járőrei segítenek: megölik Alexet – s így Clairt és Russelt barátjuk elvesztése, a közösen átvészelt gyötrelmek katarzisa végül is egymás karjába, s a forradalom oldalára sodorja.

Az izgalmas, sokkoló erejű filmdráma politikai üzenetét azonban nem annyira a tétova meggyőződésű idegenek, mint inkább az a managuai lány fogalmazza meg, ki hotelportásból lett szandinista gerillává: „Ez itt Észak és Dél háborúja! A világ kelet-nyugati felosztása mára idejét múlta!”

A mozinéző hazajövet szorongón veszi elő a térképet, hogy a délkörök mentén némiképp eligazodjék... Igen, igen, bolygónkat egy kissé túlméretezték. Ahhoz, hogy az egy és osztatlan szabadság mindenüvé szétáradjon rajta, úgy tűnik, még sokáig szükség lesz valamifajta „tagolásra”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/08 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5743