KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törökfürdő

Tamás Amaryllis

 

Minden dolgok szeretetére tanít a Hamam vagyis A törökfürdő, az olasz-török Ferzan Özpetek rendezte varázsos lélekfilm, s ugyanerre tanítanak Nazim Hikmet versei, akinek a fáma szerint szerelmese volt az „isteni kurtizán”: az olasz származású Anita, egy régi törökfürdő gazdája.

Anita soha sem látott, Rómában élő unokaöccsére, a belsőépítész Francescóra hagyja végrendeletében a lepusztult törökfürdőt, aki azért érkezik Isztambulba, hogy – miként vérbeli üzletemberhez illik – eladja. Az ódon fürdő azonban megbabonázza, soha többé nem hagyja el Törökországot.

A film érzéki módon szemlélteti Francesco (Alessandro Gassmann) és a válni akaró feleség, Marta (a karizmatikus Francesca d'Aloja) „színeváltozását”, a homoszexuális Mehmet mindkettőjük sorsába észrevétlen természetességgel beleszövődő figuráját, a nyugati világ szexuális képmutatását, szemben a művészetté finomult gyengéd keleti erotikával.

A szexuális vágy és a transzcendens kapcsolata, vagy a szakrális prostitúció megítélése koronként és kultúránként változik. Francesco és Marta a mobiltelefonos őrület életidegenségéből csöppennek a „múltba”, ahol a testi gyönyörök, a létezés mámora még képes kitölteni az emberi Én és az univerzum között tátongó űrt. Ahol a szerelem mágia és spirituális hatalom; ahol az elhunyt személy utolsó kívánsága szent – mivel átjárót képez élet és halál között –; ahol régi levelek meghitt kapcsolatot hoznak létre olyanok között, akik nem ismerték egymást személyesen. Ahol a szerelem legfontosabb értékének a méltóság kölcsönös megőrzése számít, és a vágy – a lélek felszabadítását szolgálja.

Ferzan Özpetek Törökfürdője érzéki pillantás az érzékfeletti világra, érdemes benne megmerülni mindenkinek, aki belefásult a századvégi közönybe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3739