KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.

Animátor kerestetik

Varga Zoltán

Gyulai Líviusztól Bucsi Rékáig: MMA-interjúkötet a magyar animációs film múltjáról és jelenéről.

 

Két éve kiadott tanulmánykötetük, az Animációs körkép (lásd Filmvilág 2017/9) bevezetésében jelezték a szerkesztők, Fülöp József és Kollarik Tamás, hogy folytatásként olyan interjúgyűjteményeket terveznek megjelentetni, amelyek a magyar animációs film képviselőit szólaltatják meg. A tervezett könyvek első kötete idén látott napvilágot; bemutatóját kiemelt érdeklődés övezte a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. A Magyar animációs alkotók I. című kötet nemcsak előzménykönyvéhez csatlakozik, de a – szintén Kollarik Tamás társszerkesztésében készült – Magyar forgatókönyvírók I. című, hasonló felépítésű interjúcsokor (lásd Filmvilág 2018/5) szellemi folytatása is. Ezek a hiánypótló megjelenések a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének munkáját dicsérik, s a következő években – a szerkesztők szándékai és még inkább a további potenciális interjúalanyok révén – újabb reménybeli kötetekkel fognak gyarapodni.

A Magyar animációs alkotók I. ugyanazt a minőségi kivitelezést és alaposságot mutatja, mint az Animációs körkép, ezúttal azonban nem a szakírók, hanem az alkotók szólalnak meg. A magyar animációs film szakirodalmának vagy szaksajtójának az interjúk, a visszaemlékezések, az alkotói nyilatkozatok jelentik mennyiségileg a legnagyobb szeletét (lásd az elsősorban interjúkollázsokat tartalmazó Dizseri Eszter-könyveket: Kockáról kockára; A kecskeméti rajzfilmstúdió), a Fülöp–Kollarik-kötet ilyen értelemben gazdag szöveghagyományt folytat. Ám elődeivel ellentétben két nagy előnye, hogy egységesített kérdésorra alapozott interjúival a válaszadók egyéni történetein, tapasztalatain túlmutató jelenségekre, összefüggésekre igyekszik rámutatni; továbbá a könyvben szerepeltett 19 animációs szakember (nem kizárólag rendezők) sokfélesége lefedi a magyar animáció múltját és jelenét. Több generáció jelenik meg a lapokon; a legidősebb művész már elmúlt nyolcvan (Gyulai Líviusz), a legfiatalabb nemrég töltötte be a harmincat (Bucsi Réka). A kötet lapjain találkozhatunk a legendás Pannónia Filmstúdióval még annak fénykorában kapcsolatba kerülő alkotókkal: Gyulai mellett Jankovics Marcell, Ternovszky Béla, Bleier Edit, Richly Zsolt, Cakó Ferenc, Rófusz Ferenc, Varsányi Ferenc és Orosz István, illetve a kecskeméti stúdió vezetője, Mikulás Ferenc sorolható ide. A „középnemzedéket” képviselik a pályájukat már a rendszerváltás után kezdő, rendezőként és/vagy stúdióvezetőként tevékenykedő szakmabeliek, mint Rabb Sándor Alex (a DIGIC Pictures alapító igazgatójának neve csenghet a nagyközönség előtt a legkevésbé ismerősen), M. Tóth Géza, Klingl Béla, Gauder Áron és Bánóczki Tibor. A magyar animáció legfrissebb sikereit meghozó nemzedékből Bucsién kívül Szederkényi Bella, Glaser Katalin és Kreif Zsuzsanna gondolatait ismerhetjük meg. Az interjúk elrendezése ugyan a szabványos ABC-sorrendet követi, de alternatív olvasási mód – a generációk (a születési dátumok) szerinti haladás – alapján még erősebben kirajzolódhatnak az egyéni megszólalásokon átívelő közös pontok.

A válaszadókat olyan témákról kérdezték (Vincze Zsuzsanna médiajogász, Csákvári Géza és Kárpáti György filmkritikusok), mint az animáció mibenléte, a hazai animációsfilm-készítés feltételei, a magyar és az európai támogatási rendszerek, a megjelenés felületei, fórumai, az animációs oktatás, a személyes pályakép és az animáció lehetséges jövője. Óhatatlan, hogy a válaszadók között akadnak bőbeszédűbbek (a leghosszabb interjú 22 oldalas), míg mások valamelyest szófukarabbak (a rövidebb beszélgetések 8 oldalasak); néhányan szívesen anekdotáznak, mások tárgyilagosabbak. A két szerkesztő és Vincze Zsuzsanna hasznos összegző írást mellékelt a kötet végére, amely a legfontosabb pontokat gyűjti csokorba, nemcsak a hasonló véleményeket, de az olykor ellentétes meglátásokat is egymás mellé helyezve. (Sajnálatos módon ebből kimaradtak az animáció és a filmkritika viszonyát pedzegető passzusok, pedig Bánóczki, M. Tóth és Orosz szavaira érdemes lett volna visszautalni, s Glaser részletesen fölidézett negatív tapasztalata mellett sem érdemes elmenni.) Visszatérő megállapítás, csak az egyik legfontosabbat kiemelve (például Bánóczki, Bucsi, Kreif, Mikulás és Varsányi szavai nyomán), hogy bizonyos animációs szakemberekből hiány mutatkozik – mindenekelőtt animátorokból (mozdulattervezőkből). A hazai animációs film ünnepelt sikerszériája mögött sok a megoldatlan kérdés és probléma – a kötet nemcsak ezek megnevezéséhez, de az orvoslásukra tett javaslatok megfogalmazásához is kitűnő kiindulópont lehet.

MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2019.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14276