KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Célkeresztben

Géczi Zoltán

In the Line of Fire – amerikai, 1993. Rendezte: Wolfgang Petersen. Szereplők: Clint Eastwood, John Malkovich, Rene Russo. Forgalmazó: GHE. 123 perc.

 

A Célkeresztben egy nagy filmesek válságos időszakában született politikai thriller. Az 1990-es évek derekán Clint Eastwood az elöregedett sztárok panteonjába soroltatott, az amerikai filmtörténelem élő ikonjává csak az évtized végén magasztosult; a Nincs bocsánat sikere rehabilitálta őt, de 63 évesen erősen korlátozott szakmai kilátásokkal kényszerült szembesülni. Wolfgang Petersen (A tengeralattjáró) pár évvel korábban költözött át az Újvilágba, a Célkeresztben az első nagyköltségvetésű amerikai stúdiófilmje; érthetően buzgott benne a vágy a bizonyításra, hiszen Európából érkezett zseniként illett leszállítania az elvárt kereskedelmi sikert.

Jeff Maguire forgatókönyve tökéletes alapanyagként szolgált mindehhez: a nyolcvanas évek feszes stíljében megírt történet karaktereiben, konfliktusában, látásmódjában ízig-vérig amerikai sztori, hiteles és realisztikus, a történelmi valóságtól éppen csak karnyújtásnyi távolságra pozícionálva. Főszereplője, az Eastwood által alakított titkosszolgálati tiszt harminc éve hurcolja magával a Kennedy-gyilkosság neurózisát, amely kettétörte karrierjét és magánéletét, miként antagonistája, a John Malkovich által megformált, szociopata ex-CIA ügynök is önnön feldolgozhatatlan múltjával küszködik. A saját kérésére reaktivált testőr és a politikai gyilkosság elkövetésére készülő operatív ügynök hasonszőrű karakterek, megroppant idealisták, közös monomániájuk tárgya az amerikai elnök, mint szimbólum, kit egyikőjük megvédeni, a másik pedig elpusztítani igyekszik.

Ilyen színészek mellett a többiek csupán inaskodnak, a film velejét Eastwood és Malkovich egymásnak feszülése adja ki, ez a vészterhes párharc, amelyben a meghátrálásra alkatilag képtelen, a végsőkig bárminemű gondolkodás és mérlegelés nélkül elmenő veteránok mérkőznek meg életre-halálra. A nagyformátumú főszereplők mellett John Bailey stílushű, józan és kimért kameramunkájának is köszönhető, hogy Petersen első amerikai stúdiófilmje intelligens és lendületes, jól felépített mozi lett, amely megérdemelten aratott sikert, ugyanakkor bájos kis figyelmesség a rendező részéről, hogy az eredeti forgatókönyvet olyan jelenetekkel egészítette ki, amelyekben Eastwood zongorához ülhetett eljátszani kedvenc Gershwin-kompozícióit.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13988