KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/június
ORSON WELLES 100
• Báron György: Citizen Welles Orson Welles 100
• Forgách András: A színész az emberben Orson Welles a vásznon
JOHN BOORMAN
• Csiger Ádám: A játéknak vége John Boorman – 1. rész
• Takács Ferenc: "Ötven a százból" John Boorman: A királynőért és a hazáért
AUSZTRÁL ZSÁNER
• Zalán Márk: A didzserido szüntelen búgása Ausztrál aborigin filmek
• Pozsonyi Janka: Nyomkövetők A kortárs ausztrál western
• Szabó Ádám: A fenevad gyomrában Halott polgárok szelleme
• Varró Attila: Két úr sofőrje Mad Max: A harag útja
REBELLIS ROBOTOK
• Baski Sándor: Lázadó Évák Robot vs. ember
• Huber Zoltán: Istenkomplexusok Bosszúállók 2: Ultron kora
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: „A film nekem mágia” Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
• Soós Tamás Dénes: „Én másképp láttam a vietnámi háborút” Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Más világok Titanic: Versenyprogram
• Huber Zoltán: Túlélési technikák Titanic: Amerikai függetlenek/Sötét oldal
FILMISKOLA
• Kelecsényi László: Hogyan kezdjünk el egy filmet? Regényes filmdramaturgia
• Lichter Péter: Derengő folyosók az ismeretlenbe Avantgárd főcímek
FILM / REGÉNY
• Sándor Anna: Ragadozó a völgyben Ron Rash: Serena
• Tüske Zsuzsanna: Út a vadonba Susanne Bier: Serena
KRITIKA
• Muhi Klára: „Ez se és más se...” Kécza András: Magánterület
• Simor Eszter: Feminista romantika Thomas Vinterberg: Távol a világ zajától
MOZI
• Vajda Judit: Éjjelek és nappalok
• Varró Attila: Mocsárvidék
• Simor Eszter: Hölgy aranyban
• Forgács Nóra Kinga: Jack
• Kránicz Bence: Danny Collins
• Baski Sándor: Magam ura
• Sepsi László: Monsters – Sötét kontinens
• Kovács Bálint: Argo 2
• Kovács Kata: Szerelem Máltán
• Alföldi Nóra: Bazi nagy francia lagzik
• Pápai Zsolt: Genesis: A siker útja
• Csiger Ádám: Csábítunk és védünk
• Árva Márton: Éden
DVD
• Lakatos Gabriella: A tizedes meg a többiek
• Gelencsér Gábor: Napló gyermekeimnek
• Kránicz Bence: Az öt kedvenc
• Soós Tamás Dénes: Férfiak, nők és gyerekek
• Horváth Balázs: Arzén és levendula
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Képregényfesztiválosok

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szex, ex, szerelem

Vajda Judit

Les ex – francia, 2017. Rendezte és írta: Maurice Barthélémy. Kép: Laurent Machuel. Zene: Philippe Morino. Szereplők: Jean-Paul Rouve (Antoine), Patrick Chesnais (Didier), Stéfi Celma (Julie), Judith El Zein (Audrey), Maurice Barthélemy (Serge), Claudia Tagbo (Lise). Gyártó: Radar Films / Alter Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 84 perc.

 

Franciaországban olyan sok film készül évente, hogy a készletbe értelemszerűen rosszabbul sikerült alkotások is becsúsznak: a Szex, ex, szerelem ezek közé tartozik. Maurice Barthélémy jóval több filmben szerepelt, mint ahányat író-rendezőként jegyez, és ez meg is látszik a művén. Több szálon futó romkomjából hiányzik a fantázia, a ritmus, a jól megírt párbeszédek – és úgy általában a jól megírt forgatókönyv is, noha egy 2008-as olasz sikerfilm alapján készült. Mintha csak odáig jutott volna el, hogy forgat valami vicceset az exekről, de a téma kidolgozására már nem maradt ötlete és energiája. Így művében egyedül a színészi játék értékelhető: a Tétova tangóból ismert Patrick Chesnais ezúttal is nagyszerű, és öröm nézni a népszerű karakterszínészt, Jean-Paul Rouve-ot is. Barthélémy magára is osztott egy szerepet, és színészként igen jól teljesít, ám filmjét ez sem menti meg.

Az alkotás öt szerelmi szála a többhősű narratívát használó filmek szabályainak megfelelően ez esetben is kapcsolódik egymáshoz. Mindegyik cselekményelem középpontjában egy-egy pár áll, melynek tagjai valamilyen, volt szerelmükhöz kötődő kihívással szembesülnek. Alapötlet szintjén mindez rendben van: elég frappáns az exe kutyáját befogadó fiú, az esküvője szervezése közben egykori szeretőjével a pap személyében szembesülő lány vagy a két kamaszlánnyal magára maradó apa sztorija is. De amint a bonyodalom kifejtésére kerül a sor, a történetek elvéreznek életszerűtlenségük miatt. Miért nem szól a vőlegénynek a menyasszony, hogy az atya a régi szerelme, esküdjenek inkább máshol? Miért nem költözik az apa a két lánnyal nagyobb lakásba, ha erre adott a lehetőség? Miért nem árulja el a férfi barátnőjének, hogy a nő exe megfenyegette? Csupa válasz nélkül maradó kérdés, ami azt eredményezi, hogy a Szex, ex, szerelem legértelmesebb pillanata végül az lesz, mikor a kutyás fiú elviszi a rákban szenvedő ebet egy terápiás csoportba – szóval képzelhetjük a többit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13519