KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/május
MOZI VS. INTERNET
• Baski Sándor: Járatlan utakon A Netflix és a többiek
• Soós Tamás: Az elfeledett mozi Magyar filmforgalmazás
• Kovács Bálint: A mamut és a hangya Alternatív filmforgalmazók
• Kránicz Bence: Szabadulóművészek Magyar garázsmozi
CLINT EASTWOOD
• Benke Attila: Mindörökké Fakó Lovas Clint Eastwood városi westernjei
• Pápai Zsolt: Volt egyszer egy vadnyugati hős Clint Eastwood: Fennsíkok csavargója
ARTSZEXFILMEK
• Varró Attila: Érzelmek birodalma Pornó és melodráma
• Kovács Marcell: Bundás vénuszdombok Jesus Franco szexfilmjei
• Gelencsér Gábor: Pillangóhatás Peter Strickland: The Duke of Burgundy
LENGYEL FILM
• Pályi András: Milyen távol, milyen közel Tadeusz Konwicki mozija
• Gyenge Zsolt: Húsba zárva Malgorzata Szumowska: Az Ő nevében…
OROSZ KRIMIK
• Forgács Iván: Mit sugároz a mai Oroszország? Orosz bűnügyi sorozatok
• Csiger Ádám: A forradalmár, aki felfalta gyermekeit Daniel Espinosa: A 44. gyermek
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Halál, hol a te kardod? Dömölky János (1938-2015)
• Hirsch Tibor: Felmenni, visszajönni Mai magyar falu-filmek
• Varga Zoltán: Animáció-történeti körséta 100 éves a magyar animáció
FESZTIVÁL
• Gáncsor Kármen: Rövidre vágva Friss Hús 3.0
• Buglya Zsófia: Rejtett tartalékok Graz – Diagonale
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Mélyvörös Jean-Patrick Manchette: Gunman
• Sepsi László: Visszafogott vezeklés Pierre Morel: Gunman
KRITIKA
• Muhi Klára: Bedarál-e? Nagy Viktor Oszkár: Hivatal
• Horeczky Krisztina: Elfolyik-e az élet? Almási Tamás: tititá
• Barkóczi Janka: Megint tavasz George Ovashvili: Kukoricasziget
MOZI
• Sepsi László: Citizenfour
• Baski Sándor: Hétköznapi vámpírok
• Kovács Kata: Violette
• Forgács Nóra Kinga: Adaline varázslatos élete
• Csiger Ádám: Lámpagyújtogatók
• Vajda Judit: Ne zavarjatok!
• Kolozsi László: 3 szív
• Roboz Gábor: Rekviem egy macskáért
• Kránicz Bence: A Lazarus hatás
• Sándor Anna: A lázadó
• Huber Zoltán: Halálos iramban 7
• Jankovics Márton: Hó az édenkertben
• Varró Attila: A szerelem üstököse
DVD
• Pápai Zsolt: Vigasztaló Marcelino: Kenyér és bor
• Gelencsér Gábor: A tanítványok
• Szabó Adrienn: 2001: Űrodüsszeia
• Soós Tamás Dénes: Picasso kalandjai
• Fekete Martin: Merénylet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Hazai haladás

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Második esély

Forgács Nóra Kinga

En chance til – dán, 2014. Rendezte: Susanne Bier. Írta: Anders Thomas Jensen. Kép: Michael Snyman. Zene: Johan Söderqvist. Szereplők: Nikolaj Coster-Waldau (Andreas), Ulrich Thomsen (Simon), Nikolaj Lie Kaas (Tristan), Maria Bonnevie (Anna). Gyártó: Zentropa / DR / Film Fyn. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 120 perc.

 

A dán Susanne Bier (Testvéred feleségét..., Esküvő után, a Golden Globe- és Oscar- díjas Egy jobb világ) és állandó forgatókönyvíró társa, Anders Thomas Jensen (a Zöld hentesek és az Ádám almái író-rendezője) legújabb opusát, a Második esélyt a 2014-es Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be. Munkáik hatásában fontos szerepe van az információadagolás sajátosan precíz módjának, így a cselekmény bemutatása erősen ellenjavallt, különösen igaz ez a legfrissebb darabra, ami őrzi ugyan a Bier-Jensen univerzum két visszatérő vonását (a drámaiság megőrzése a melodrámai dúsítás ellenére, több nagyjából egyenrangú szereplő mozgatása), mégis egyértelmű lépéseket tesz egy kiemelt figura döntéseinek a középpontba helyezése és ezzel párhuzamosan egy zsáner(család), a bűnügyi film felé. Ám egy harmadik visszatérő motívumot is tovább visz a film, egy társadalmat szolgáló, alapvetően jó szereplő kerül morálisan ambivalens, szélsőséges helyzetbe (az Afganisztánban szolgálatot teljesítő békefenntartó vagy az Afrikában dolgozó orvos után most egy rendőr), ez most fő konfliktussá válik, így mégsem lehet teljesen eltekinteni a sztori exponálásától.

Andreas és társa, Simon egy drogfüggő pár lakásán razziáznak és egy csecsemőt találnak borzalmas körülmények között. Andreas friss édesapa, mélyen megviseli az eset, minden hivatalos lehetőséget végigjár, hogy a karcos múlttal bíró Tristantól és barátnőjétől, Sannétól gondozásba kerüljön a pici, ám igyekezete hiábavaló. Mikor saját gyermeke váratlanul meghal, felesége, Anna pedig öngyilkossággal fenyegetőzik, Andreas úgy dönt, saját fia holttestét kicseréli Tristan és Sanne egészséges kisfiára. Andreas azzal nem számol, hogy – ahogyan más Bier-hősök sem – ő sem kerülheti el a szembenézést, sem pedig sorsa további kihívásait. A Bier-filmekben szintén visszatérően megjelenő hiányt most egy aprócska holttest jelzi, és addig nem lelhet majd békét, míg meg nem találja a testet, és meg nem érti minden titkát.

A Második esély hideg zug, az intimitás, biztonság, szabadság pillanataira nincs idő, formalizáltabb, kevésbé élő világot ismerünk meg. A Bier-Jensen páros azonban nem hazudtolja meg magát, hisznek abban, hogy a rossz ellen ugyan nincs védelem, de létezik új kezdet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12186