KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/április
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: A képzelet vasfüggönye A magyar filmek nyugat-képe
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 4. rész
• Bilsiczky Balázs: Párhuzamos valóságok Beszélgetés Zsigmond Dezsővel
• Várkonyi Benedek: Kossuthkifli és forradalom Beszélgetés Fehér Bélával
TUDÓSOK A MOZIBAN: ROBOTOK ÉVSZÁZADA
• Baski Sándor: Robotmatiné A robot gyermekkora
• Sepsi László: Katarzis és aprómunka A kortárs robotika
• Pernecker Dávid: A holnap markában Futurama-sorozat
JONATHAN GLAZER
• Huber Zoltán: Tiszta kép Jonathan Glazer
• Csiger Ádám: Idegen közöttünk Jonathan Glazer: A felszín alatt
CORMAC MCCARTHY
• Pernecker Dávid: A hiábavalóság szavai Cormac McCarthy-adaptációk
• Huber Zoltán: A hűség nem elég James Franco: Isten gyermeke
FRITZ LANG
• Martin Ferenc: Fenyegető képek Fritz Lang amerikai bűnfilmjei
• Murai András: A forma hatalma Martin Ferenc: A félelem képei
• Schreiber András: Félelem és tömegpszichózis Fritz Lang Dr. Mabuse-filmjei
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: Rögrealizmus Berlin
• Szalkai Réka: Aki nincs ott, lemarad Rotterdam
KÖNYV
• Roboz Gábor: Nagy falat David Cronenberg: Konzum
• Horeczky Krisztina: Dupla R, a különc Michael Feeney Callan: Robert Redford
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Flaubert én vagyok! Posy Simmonds: Gemma Bovery
• Vajda Judit: Cherchez la femme! Anne Fontaine: Gemma Bovery
KÉPREGÉNY
• Bayer Antal: Mindennapi rajzaink Francia szerzői képregények
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Terasz kilátással Laurent Cantet: Havannai éjszaka
• Forgács Nóra Kinga: A test beszél Jean-Pierre Améris: Marie története
• Schubert Gusztáv: Örömzene Sólyom András: Fischer Iván
MOZI
• Baski Sándor: A hírnév ára
• Kránicz Bence: A tenger dala
• Barkóczi Janka: Samba
• Simor Eszter: Keleti nyugalom – A második Marigold Hotel
• Kovács Kata: Szeleburdi svéd család nyaral
• Csiger Ádám: Toszkánai esküvő
• Huber Zoltán: Bérhaverok
• Kovács Bálint: Üzlet bármi áron
• Margitházi Beja: A hangok
• Sepsi László: Éjszakai hajsza
• Géczi Zoltán: Focus – A látszat csal
• Tüske Zsuzsanna: A szomszéd fiú
• Varró Attila: Hamupipőke
• Jankovics Márton: Utam az iskolába
DVD
• Pápai Zsolt: Conan, a barbár (1982)
• Soós Tamás Dénes: Cha-cha-cha
• Kránicz Bence: Jenkik
• Kránicz Bence: Afrika királynője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Szuperhősök: dömping és fordulópont

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

©vejk, a derék katona 1–2.

Csillag Márton

Dobrý voják Švejk; Poslušně hlásím – csehszlovák, 1956, 1957. Rendezte: Karel Steklý. Szereplők: Rudolf Hrušínský, Svatopluk Beneš, František Filipovský. Forgalmazó: RTL Filmklub. 202 perc.

 

Nyílt filmszakmai titok, hogy a ©vejket legalább olyan nehéz megfilmesíteni, mint a Bibliát, mert nem elég, hogy Jaroslav Haąek klasszikus regénye is tele van hétköznapi emberekkel és velük megeső csodákkal, de ráadásként Josef Lada illusztrációi nem megkönnyítik, hanem egyenesen megnehezítik az adaptátor dolgát, hiszen nagyobb kihívás olyan figurát vászonra vinni, akinek ábrázatát a fél világ ismerni véli (lásd: ©vejk), mint olyanét, akit mindenki ismer, de nem rendel hozzá konkrét arcvonásokat (lásd: Jézus). Karel Steklý rendező klasszikus megoldással válaszolt erre a kihívásra: a tökéletes jelmezhez, sminkhez és díszletekhez tökéletes színészeket választott, és bár a forgatókönyv cselekménye jóval soványabb a regényénél, a film annyira hűen tolmácsolja a könyv hangulatát, hogy az embernek azon nyomban kedve lenne legurítani egy korsó smíchovi sört, vagy meghúzni egy vonat vészfékét.

Az 1956-ban, illetve 1957-ben forgatott Haąek-adaptáció egyik legnagyobb erőssége a nagyszerű karakterszínészek szerepeltetése, hiszen a címszereplő személyén keresztül összekapcsolt kis történeteknek a hiteles figurák adnak életet, a történelmi helyzet pedig csak hab a tortán. Ráadásul igen jól felvert, édes habocska, a filmek készítése idején, a szocializmus építése közepette ugyanis a klérus és a monarchia kifigurázása új értelmet nyert: egy részeges prédikáció a császári család nagyságáról egyszerre bírt nosztalgikus és osztályharcos felhanggal, a felhőtlen, következmények nélküli komédiázás pedig jót tett a film hangulatának. Ízléstelen tréfákról azonban, miként a regényben, itt sincsen szó. Steklý a klasszikus hollywoodi rendezőkre (Lubitsch, Wilder) jellemző arányérzékkel gúnyol ki és kelt együttérzést, így mutatva be a történetben rejlő szomorú (vagy éppen gyönyörű) kettősséget: a humánum szerény győzelmét az embertelen világháborús időkben.

A címszereplő Rudolf Hruąínský árnyalt alakítása a mellékszereplők pazar magánszámai (kiemelve a tábori lelkész Al Pacino és John Turturro legjobb pillanatait lepipáló játékát) mellett is a történet középpontjában marad, sőt újraértelmezi a szellemi kihívásokkal küzdő ©vejk figuráját: nem szimpla jóhiszemű lököttként mutatja be, hanem felelős emberként, akinek a civil mindennapokban megvan a magához való esze, a rendkívüli idők azonban rendkívüli képességet hoznak ki belőle – a túlélés képességét. Ez a film jóval több tehát mozgó képeskönyvnél, miként maga a regény is több történelmi lenyomatnál: az emberiség egyik legfontosabb küzdelmének, az egyéni hülyeségnél is nagyobb társadalmi hülyeség legyőzésének krónikája.

Extrák: kisfilm a karakterről és a film készítéséről, képgaléria.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9060