|
|
|
Láttuk mégA dervis lerombolja PárizstKapecz Zsuzsa
Van ebben a filmben minden, amit egy európai a keleti egzotikumok közé sorol: az iszlám építészet remekei, nyüzsgő piac, tarka szőnyegek, utcai táncosnők, szertartásos teaivás és kebabevés, fátyol mögé bújó lányok és vendégszerető férfiak. Úgy tűnik, hogy ennyi lehetőség közül a rendezők se tudtak határozottan választani; a természet kedvelőit elgyönyörködtetik a vad hegyekkel és a végtelen pipacsmezőkkel, a mesére vágyók láthatnak megnyergelhetetlen paripát és csodatevő dervist, akik pedig „olyan szerelmeset” szeretnének, figyelhetik a bájos hősnőt, sikerül-e szoknyája mellett tartania kalandvágyó vőlegényét. A bonyodalmak okozója többnyire egy lelkes francia természetbúvár, aki kaukázusi gyógynövény-leleteivel Linné babérjait kívánja megtépázni, és vendéglátója vőül kiszemelt fogadott fiában felébreszti a kíváncsiságot a tudomány, s annak bölcsője, Párizs iránt. A fiú mindenképpen menni akar, nem segíthet itt más, csak a csoda, és az természetesen nem is marad el, hiszen a karabai emberek jóindulatánál csak a találékonyságuk nagyobb.
Minden szerencsésen végződik: a francia tudós elutazik, a mohamedán vőlegény megnősül, Párizsban meg hipp-hopp kitör a forradalom. Csupán a néző kételkedik kissé ebben az azerbajdzsáni mesevilágban, úgy érzi, ő is a filmbeli bűvös ládikóba bámult: minden majdnem olyan itt, mintha igazi lenne, – de valahogy mégsem az.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1035 átlag: 5.53 |
 |
|
|
|
