KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/március
OLASZ POLIP
• Nevelős Zoltán: Szemben az erőszakkal Olaszország ólomévei
• Bikácsy Gergely: Maffia-átvilágítás Francesco Rosi (1922-2015)
• Csiger Ádám: Minden maffiózó rohadék Gomorra-sorozat
• Soós Tamás Dénes: „A pisztoly marad, hozd a cannolit!” A maffia Amerikában
U.S. ARMY VS. DJIHAD
• Géczi Zoltán: Aszimmetrikus hadviselés Amerika terrorellenes háborúja
FRANCIA MULTICOLOR
• Barkóczi Janka: Meseváros végzete Timbuktu
• Szatmári Zsófia: Kirepülni szabad Party Girl, Csajkor, Küzdők
• Ádám Péter: A humor mártírjai Charlie Hebdo-per
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 –3. rész
OROSZ HISTÓRIA
• Geréb Anna: Az utolsó orosz zsidó nemes Eisenstein tabui
• Veress József: „A múltat be kell vallani” Egy orosz szöveggyűjteményről
SVÉDKESERŰ
• Vincze Teréz: „Nézd legott komédiának…” Roy Andersson: Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről
• Varró Attila: Álomjáték Julia kisasszony-adaptációk
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Szigorúan ellenőrzött gyönyör E. L. James: A szürke ötven árnyalata
• Vajda Judit: Gyógyíthatatlanul romantikus Sam Taylor-Johnson: A szürke ötven árnyalata
KRITIKA
• Kovács Bálint: Dinnyeleves újhagymával Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér
• Fáber András: Filmet rendezni Alain Resnais: Szeretni, inni és énekelni
• Kránicz Bence: A simlis és a szende Tim Burton: Nagy szemek
MOZI
• Árva Márton: Rio, szeretlek!
• Forgács Nóra Kinga: Csodák
• Roboz Gábor: Fácángyilkosok
• Varró Attila: Kéjlak
• Tüske Zsuzsanna: Elemi szerelem
• Baski Sándor: Az új barátnő
• Kovács Kata: Ahol a szivárvány véget ér
• Kolozsi László: Őrült szerelem
• Sepsi László: Jupiter felemelkedése
• Kránicz Bence: Kingsman: A titkos szolgálat
• Huber Zoltán: Csocsó-Sztori
• Simor Eszter: Shaun, a bárány – a film
DVD
• Fekete Martin: Foto Háber
• Gelencsér Gábor: Vörös föld
• Pápai Zsolt: Az Élet Könyve
• Lakatos Gabriella: Ez történt Budapesten
KÖNYV+DVD
• Murai András: Örömtankönyv Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv
• Gelencsér Gábor: Puszták képe Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben”
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Rövid leltár az új szezon előtt

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Arc

Pápai Zsolt

Ansiktet – svéd, 1958. Rendezte: Ingmar Bergman. Szereplők: Max von Sydow, Ingrid Thulin, Bibi Andersson. Forgalmazó: Cinetel. 97 perc.

 

Az 1948-as Börtöntől kezdve a bő évtizeddel későbbi Trilógiáig Ingmar Bergman több olyan filmet forgatott, amely mintha egy alkotói korszakot zárna le, és egy újat kezdene el. Az Arc is ilyen, jó néhány később kibontott téma és körbejárt motívum már megtalálható benne, ugyanakkor sokat őriz A hetedik pecséttel záruló első pályaszakasz termését uraló jellegzetességekből. Az 1846-ban játszódó kosztümös film egy mutatványos társulat művészalteregókként ábrázolt tagjai közötti viszonylatokat térképezi fel, valamint a truppot a külvilág részéről ért kihívásokat veszi sorra, és a művészet parabolájának tetszik. A művészlét vizsgálata, az alkotásba vetett hitét vesztő és elmagányosodó művész sorsa Bergman egyik nagy témája, így az Arc olyan későbbi művek előképének tekinthető, mint a Persona vagy még inkább a Rítus, de pszichoanalízissel játszó és horrorba hajló jeleneteivel a Farkasok óráját is előlegzi – míg némely karakterével és történetelemével a Fűrészpor és ragyogást követi, itt-ott feltörő morbid humorával és mélybarnával szűrőzött képeivel pedig az Egy nyári éj mosolyát folytatja. A film az egyik első az életműben, melyben a Bergman által oly kedvelt maszkmotívum döntő szerephez jut, minden és mindenki végig félárnyékban vagy takarásban van. Sajnos a történet is homályos kicsit. Paradox, de az Arc egyfelől erősen célzatos, másfelől viszont csak nagy gonddal kihüvelyezhető darab. Kétségekkel dekódolható, de nem szüzséjének többértelműsége, inkább minden zseniálisközeli megoldása ellenére is nehézkes előadásmódja miatt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8820