KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/március
OLASZ POLIP
• Nevelős Zoltán: Szemben az erőszakkal Olaszország ólomévei
• Bikácsy Gergely: Maffia-átvilágítás Francesco Rosi (1922-2015)
• Csiger Ádám: Minden maffiózó rohadék Gomorra-sorozat
• Soós Tamás Dénes: „A pisztoly marad, hozd a cannolit!” A maffia Amerikában
U.S. ARMY VS. DJIHAD
• Géczi Zoltán: Aszimmetrikus hadviselés Amerika terrorellenes háborúja
FRANCIA MULTICOLOR
• Barkóczi Janka: Meseváros végzete Timbuktu
• Szatmári Zsófia: Kirepülni szabad Party Girl, Csajkor, Küzdők
• Ádám Péter: A humor mártírjai Charlie Hebdo-per
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 –3. rész
OROSZ HISTÓRIA
• Geréb Anna: Az utolsó orosz zsidó nemes Eisenstein tabui
• Veress József: „A múltat be kell vallani” Egy orosz szöveggyűjteményről
SVÉDKESERŰ
• Vincze Teréz: „Nézd legott komédiának…” Roy Andersson: Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről
• Varró Attila: Álomjáték Julia kisasszony-adaptációk
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Szigorúan ellenőrzött gyönyör E. L. James: A szürke ötven árnyalata
• Vajda Judit: Gyógyíthatatlanul romantikus Sam Taylor-Johnson: A szürke ötven árnyalata
KRITIKA
• Kovács Bálint: Dinnyeleves újhagymával Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér
• Fáber András: Filmet rendezni Alain Resnais: Szeretni, inni és énekelni
• Kránicz Bence: A simlis és a szende Tim Burton: Nagy szemek
MOZI
• Árva Márton: Rio, szeretlek!
• Forgács Nóra Kinga: Csodák
• Roboz Gábor: Fácángyilkosok
• Varró Attila: Kéjlak
• Tüske Zsuzsanna: Elemi szerelem
• Baski Sándor: Az új barátnő
• Kovács Kata: Ahol a szivárvány véget ér
• Kolozsi László: Őrült szerelem
• Sepsi László: Jupiter felemelkedése
• Kránicz Bence: Kingsman: A titkos szolgálat
• Huber Zoltán: Csocsó-Sztori
• Simor Eszter: Shaun, a bárány – a film
DVD
• Fekete Martin: Foto Háber
• Gelencsér Gábor: Vörös föld
• Pápai Zsolt: Az Élet Könyve
• Lakatos Gabriella: Ez történt Budapesten
KÖNYV+DVD
• Murai András: Örömtankönyv Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv
• Gelencsér Gábor: Puszták képe Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben”
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Rövid leltár az új szezon előtt

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Képregény legendák

Medvevilág Szicíliában

A medve titka

Varga Zoltán

Az olasz mesekönyvből készült színpompás rajzfilmben medvék veszik át a hatalmat Szicíliában.

 

Dino Buzzati 1945-ben publikált mesekönyve, a magyarul Medvevilág Szicíliában címen ismert mű évtizedekig az olasz gyerekkönyvek meghatározó darabjának számított; friss megfilmesítése francia–olasz koprodukció, melynek rendezője Lorenzo Mattotti főként képregény-művészként és illusztrátorként tevékenykedik ugyan, de szerzett már tapasztalatot az animációban a Fél(ek) a sötétben (2007) horror-antológiájának egyik epizódjával. A közelmúlt több kitűnő rajzfilmjéhez – köztük A vörös teknőshöz (Filmvilág 2017/1) – hasonlóan a Medvevilág Szicíliában létrejöttében is közreműködtek hazai szakemberek: Nagy Lajos vezetésével a Kecskemétfilm munkatársainak is köszönhető, hogy szemet gyönyörködtető animációs film született.

Történetében a mesebeli szicíliai hegyekből a medvék népes csapata Leander király vezetésével indul a völgyben élelmet keresni, s az uralkodó szeretné megtalálni elveszett csemetéjét is, Tóni bocsot. A medvéknek sok veszélyt kell legyőzniük – a varázsló, Ambróziusz professzor segíti őket –, míg beveszik az emberek várát, s apa és fia egymásra találhat. Ám az emberek közt megváltoznak a medvék, s Leander király utolsó kívánsága értelmében a jövevények kivonulnak Szicíliából, visszatérnek oda, ahová tartoznak: a természetbe. A filmet társ-forgatókönyvíróként is jegyző Mattotti a mesekönyv cselekményének zömét megtartotta, bizonyos pontokon módosított, s akárcsak a Buzzati-kötetben, úgy az animációban sem zökkenőmentes a váltás a történet két nagy egysége között, amelyek jelentős dinamikai és dramaturgiai különbségeket mutatnak.

Az epizodikus első egység minden etapjára jut valamilyen sziporkázó attrakció – a vaddisznócsorda léggömbbé változtatásától kezdve a kísértetkastélyon és a mackókat taroló Mumus Macskán át a várostrom jelenetéig. A „békeidőben” játszódó második egységben nem a medve–ember ellentét jelent problémát (ezt a szembenállást a gonosz Nagyherceg képviseli az első egységben), hanem az emberi tulajdonságokat – jellemzően: a rossz tulajdonságokat – magára öltő medve, Salavári cselszövése mozgatja a szálakat. A mese második felében nagyobb teret kap Leander és Tóni ellentmondásos apa–fiú kapcsolata, mint Buzzatinál, de ezzel együtt is – szárnyaló fantáziájának köszönhetően – vonzóbb s emlékezetesebb a rajzfilm első fele.

Ezt a döccenést ellensúlyozza, hogy a váltás nem marad reflektálatlan, sőt, a mesélés is beépül a cselekménybe. A mesekönyvvel ellentétben, kerettörténetbe ágyazódik a medveinvázió fölidézése: a komédiáspáros, Gedeone és a kis Almerina adja elő a történet első felét a barlangban fölébresztett medvének – hogy aztán a történet folytatását már a mézfaló tolmácsolja, amelyben Almerina alteregója is részese (Tóni barátjaként) az egykori eseményeknek. Mattotti rajzfilmjének befejezése nemcsak szomorú – a medvék és emberek szükségszerű, de megható elválásával –, hanem a barlangi medve és a kislány egymással megosztott, ám a néző előtt le nem leplezett titok révén (legalább részlegesen) nyitva marad (a medve kilétét illetően biztosan).

Buzzati rajzokkal is dekorálta a Medvevilág Szicíliábant: a könyv oldalait színes és fekete-fehér illusztrációk – nagyrészt miniatűr medvefigurákkal benépesített totálképek – szegélyezik. Vizuálisan a rajzfilm merészebben oldódik el a könyvtől, mint történetvezetésében (leginkább a „piszkafa” Ambróziusz megformálásában hagyatkozik a szerző rajzaira), jóllehet az alkotók leróják tiszteletüket az illusztrátor Buzzati előtt is: több képére a medvekirály palotáját díszítő festményként ismerhetünk rá. A rajzfilm, noha itt is számos a totálkép és a hatalmas mackócsapatokat láttató beállítás, valamennyi plántípussal él, s vizuális szépsége lehengerlő. Az olvadozó óriásjégkrémek asszociációját keltő hegyek, a körkörös és vízszintes csíkozások, illetve az egész filmet uraló – szó szerint beragyogó – élénk színek látványvilága a nyugat-európai rajzanimáció legszebb eredményeinek (például Paul Grimault: A király és a madár, 1980) méltó örökösévé avatja a Medvevilág Szicíliábant. A színpadi előadást és a vár ostromát előbb fölváltva láttató, majd a katonák és a táncosok csoportját fölcserélő zseniális párhuzamos montázs bizonyosan sokat hivatkozott szekvenciává fog válni.

                              

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN  (La famosa invasione degli orsi in Sicilia) – olasz, 2019. Rendezte: Lorenzo Mattotti. Írta: Dino Buzzati regényéből Jean-Luc Fromental, Thomas Bidegain és Lorenzo Mattotti. Zene: René Aubry. Gyártó: Prima Linea Productions. Forgalmazó: Mozinet Kft. Szinkronizált. 82 perc.
 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 25-26. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14487