KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/március
OLASZ POLIP
• Nevelős Zoltán: Szemben az erőszakkal Olaszország ólomévei
• Bikácsy Gergely: Maffia-átvilágítás Francesco Rosi (1922-2015)
• Csiger Ádám: Minden maffiózó rohadék Gomorra-sorozat
• Soós Tamás Dénes: „A pisztoly marad, hozd a cannolit!” A maffia Amerikában
U.S. ARMY VS. DJIHAD
• Géczi Zoltán: Aszimmetrikus hadviselés Amerika terrorellenes háborúja
FRANCIA MULTICOLOR
• Barkóczi Janka: Meseváros végzete Timbuktu
• Szatmári Zsófia: Kirepülni szabad Party Girl, Csajkor, Küzdők
• Ádám Péter: A humor mártírjai Charlie Hebdo-per
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 –3. rész
OROSZ HISTÓRIA
• Geréb Anna: Az utolsó orosz zsidó nemes Eisenstein tabui
• Veress József: „A múltat be kell vallani” Egy orosz szöveggyűjteményről
SVÉDKESERŰ
• Vincze Teréz: „Nézd legott komédiának…” Roy Andersson: Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről
• Varró Attila: Álomjáték Julia kisasszony-adaptációk
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Szigorúan ellenőrzött gyönyör E. L. James: A szürke ötven árnyalata
• Vajda Judit: Gyógyíthatatlanul romantikus Sam Taylor-Johnson: A szürke ötven árnyalata
KRITIKA
• Kovács Bálint: Dinnyeleves újhagymával Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér
• Fáber András: Filmet rendezni Alain Resnais: Szeretni, inni és énekelni
• Kránicz Bence: A simlis és a szende Tim Burton: Nagy szemek
MOZI
• Árva Márton: Rio, szeretlek!
• Forgács Nóra Kinga: Csodák
• Roboz Gábor: Fácángyilkosok
• Varró Attila: Kéjlak
• Tüske Zsuzsanna: Elemi szerelem
• Baski Sándor: Az új barátnő
• Kovács Kata: Ahol a szivárvány véget ér
• Kolozsi László: Őrült szerelem
• Sepsi László: Jupiter felemelkedése
• Kránicz Bence: Kingsman: A titkos szolgálat
• Huber Zoltán: Csocsó-Sztori
• Simor Eszter: Shaun, a bárány – a film
DVD
• Fekete Martin: Foto Háber
• Gelencsér Gábor: Vörös föld
• Pápai Zsolt: Az Élet Könyve
• Lakatos Gabriella: Ez történt Budapesten
KÖNYV+DVD
• Murai András: Örömtankönyv Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv
• Gelencsér Gábor: Puszták képe Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben”
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Rövid leltár az új szezon előtt

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

M:I-1 Mission: Impossible

Hegedüs Márk Sebestyén

Mission: Impossible – amerikai, 1996. Rendezte: Brian De Palma. Szereplők: Tom Cruise, Jon Voight, Emmanuelle Béart. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 106 perc.

 

Ma már egyértelmű, hogy a Mission: Impossible-franchise valódi szerzője maga Tom Cruise, a filmek producere és sztárja, a most bemutatott hatodik epizód, a Mission: Impossible – Utóhatás kapcsán mégis érdemes felidézni, hogy a sorozat egykor éppen az egymást folyamatosan váltó rendezők eltérő látásmódjának köszönhette frissességét és életképességét. Cruise ugyan a kezdetektől fogva személyes ügyként tekintett a klasszikus tévésorozat megfilmesítésére – a CBS-en 1966 és 1973 között futó Mission: Impossible már hátulgombolós korában a kedvence volt –, de a sorozatot eleinte erőskezű szerzők (Brian De Palma, John Woo) és határozott hangú mesteremberek (J.J. Abrams, Brad Bird) tolmácsolásában képzelte el. Ez a megközelítés nem vezetett mindig sikerre – gondoljunk csak a sorozat mélypontjaként tételezhető második részre –, legalább egy esetben azonban kisebbfajta remekművet eredményezett. Történt ugyanis, hogy Cruise 1996-ban a Hitchcock-epigonnak csúfolt, a suspense mesterének örökségét szisztematikusan kizsákmányoló, felforgató és továbbgondoló szerző-rendezőt, a zseniális Brian De Palmát szemelte ki az adaptáció elkészítéséhez.

Az egykori mozi-fenegyerek korábban is vállalt bérmunkákat, hogy megvalósíthassa személyesebb hangvételű opusait (az 1980-as években ilyen „bérmunka” volt a szédítő erejű A sebhelyesarcú), a Mission: Impossible azonban annyiban kiemelkedik a De Palma-életmű hasonló tételei közül, hogy ez volt a rendező első és talán egyetlen spielbergi értelemben vett blockbustere. A 80 millió dolláros – akkoriban nagyon magasnak számító – költségvetés és Cruise határozott produceri jelenléte mégsem fojtotta el De Palma hangját, amit részben a problémamentes közös munkának, részben pedig az alapanyag jellegének köszönhettünk.

A Mission: Impossible izgalmakkal, átverésekkel, megtévesztésekkel teli kémthriller-világa ideális táptalajnak bizonyult a hitchcocki thrillereken tanult rendezőnek, David Koepp és Robert Towne forgatókönyve pedig csak úgy hemzseg az olyan motívumoktól és narratív megoldásoktól, amelyek meghatározó részét képezték Brian De Palma szerzőiségének is. A megfigyelés, a voyeurizmus, valamint a szerepjátszás, a megtévesztés tematizálása, sőt: az állandó manipuláció leleplezése már a film legelső, hangsúlyosan önreflexív jelenetében markáns, amikor a gumimaszkok álcája mögé bújt IMF-ügynökök egy kamerákkal felszerelt díszletben csalnak ki információt az ellenséges kémből. A film stílusa is magán viseli De Palma keze nyomát: az általa annyira kedvelt vizuális megoldások – lassítások, osztott képernyős beállítások – itt is megjelennek, ahogyan a hosszú, dialógusoktól mentes suspense-jelenetek is fontos szerephez jutnak (lásd a CIA főhadiszállásán végrehajtott betörés pattanásig feszült, máig sokat imitált jelenetsorát).

A Mission: Impossible nem mérhető ugyan a rendező olyan mesterműveihez, mint a Carrie, a Gyilkossághoz öltözve vagy az Alibi test, toronymagasan kiemelkedik azonban a kilencvenes évek hasonló filmjeinek sorából, és – talán mondanunk sem kell – a franchise-nak is ez a későbbi epizódokhoz mérten lassú sodrású, végletekig bonyolított kémthriller a legsikerültebb darabja.

Extrák: Előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13805