KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Roger nyúl a pácban

Ardai Zoltán

 

Ez sem várathatott már soká magára. A Lucas-féle trükk-komputeres űrmesefilmek diadala után nem volt kétséges, hogy előbb-utóbb a félrajzfilmek – vagy, ha úgy tetszik, a rajzanimációval kombinált játékfilmek – műfajában is forradalmi áttörés következik be. „Csupa csodával telvék napjaink” – Théoden király büszke áhítatú mondata (Tolkien kolosszális meseregényének egyik hőséé) a mi szívünkből is szól, kik tanúi lehetünk, amint a világ mozijain végigsöpör Robert Zemeckis eddigi legnagyobb dobása. A Roger nyúl a pácban ragyogásában Karel Zeman és Ion Popescu-Gopo emlékezetes félanimációs filmjei kezdetleges tákolmányoknak tűnnek, legalábbis ami technikai kivitelezésüket illeti. Soha nem képzelt tökélyű képsor például a Roger Nyúlban, amint a címszereplő girbegurbán csapoló rajzfiguráját nemrajzolt mosogatóvízbe nyomja patrónusa, az elevenen lefilmezett Bob Hoskins, hogy elrejtse néhány károgó, rusnya rajzállatka elől. A nyúlfej olykor felbukkan a hab alól, levegőért tatja száját, míg Hoskins vastag mancsa vissza nem buktatja, a lé fröcsköl... mindez mint a rajznyúl és a magándetektívet játszó színész közös akciója valószínűtlenül valószerű. De ennél megdöbbentőbb jelenetekhez is hozzásegítette Zemeckist az Industrial Light and Magic effektus-stúdió, amelytől hovatovább már félni kell: mindenre képes. A film gyengesége csupán a meséje (bár talán csak egyetlen átfűzött cselekményszál hiányzik még, hogy ne érezzük fáradtan kongónak); ami a jelenetek motivikus ötletgazdagságát illeti, nagyjából elégedettek lehetünk, bár a film első negyedórája e tekintetben valamivel rafináltabb és folyamatosabb örömöt ígért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5497