KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Oltári nő

Mátyás Péter

 

Nem hittem volna, hogy a kikapcsolódásra és szórakozásra vágyók számára egyszer még mérték lesz az 1990-ben készült Micsoda nő! Ebben a könnyed komédiában a nincstelen, de tiszta lelkű prostituált a társadalom perifériájáról a csúcsra, egy Wall Street-i üzletember karjaiba kerül. A sok idézőjellel tarkított, modern Hamupipőke történet végén az álmok hercege eljön a lányért, hogy elvigye őt palotájába. Máig is élnek, ha meg nem haltak...

Az új vígjáték, az Oltári nő a korábbi siker megismétlésére törekszik. Ugyanaz a csapat, a rendező és a színészek is. Julia Roberts ezúttal egy szerelmes, ámde érzéseiben bizonytalan kisvárosi szépséget alakít. Az elmúlt években vőlegényeit sorra faképnél hagyta, az oltár elől mindig pánikszerűen elrohant. Innen az eredeti cím: Szökevény menyasszony. Richard Gere cinikus és sztorira éhes újságíró, aki zaftos cikket ír a lány viselt dolgairól, követi mindenhova, hogy tudósíthasson majd az immár negyedik, sikertelen házasságkötési kísérletről. A tempós indítást a vidéki élet és a helybéli karakterek bemutatása biztosítja. A lendület viszont gyorsan elfogy az élettelen dialógusok és hiteltelen szituációk láttán. Nem valószínű ugyanis, hogyha valaki a lányunkról botrányos írást közöl, azt az első találkozáskor a keblünkre öleljük. Igazi cselekmény hiányában a néző egyre unottabban téblábol a bárgyú epizódok forgatagában, egyre türelmetlenebbül várja a kötelező befejezést, a két szereplő boldog egymásra találását. A forgatókönyv gyengeségei miatt minden teher a sztárokra hárul. A fásult és kedvetlen Gere mellett Julia Roberts derűs és energikus játéka még inkább kirívó. Ártatlansága és életvidámságot sugárzó személyisége akár egy mélyebb humor forrása is lehetne. Azonban ő sem mentheti meg az utolsó negyedórát, ahol a film átfordul a szerelmi románc műfajának giccses díszletei közé.

Minden újratalálkozásnak az utánuk-csinálás és a jobban-csinálás kihívásával kell szembenéznie. Az ismétlés nem kötelező.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4637