KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ismaël szellemei

Kovács Kata

Les fantômes d’Ismaël – francia, 2017. Rendezte: Arnaud Desplechin. Írta: Julie Peyr és Léa Mysius. Kép: Irina Lubtchansky. Zene: Grégorie Hetzel. Szereplők: Mathieu Amalric (Ismaël), Marion Cotillard (Carlotta), Charlotte Gainsbourgh (Sylvia), Louis Garrel (Ivan), Alba Rohrwacher (Arielle). Gyártó: Why Not Productions. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 114 perc.

 

A francia film melodrámákkal híressé vált veteránja, Arnaud Desplechin (Karácsonyi történet, Fiatal éveim) cannes-i nyitófilmjével pályája fontosabb toposzait – múltbéli titkok, családi és művészi konfliktusok, a fiatalság és a nagy szerelmek eltűnése – és természetesen állandó színészét (Mathieu Amalric) is vászonra citálja. Amalric a 2004-es Ha te nem lennél-ben ugyanezen a néven szereplő, szinte azonos figurát játssza, egy középkorú, bohó, depressziós, gyűrött arcú művészt, aki érzékeny alkotói világában éppúgy, mint zavaros magánéletében lázasan, álmatlanul és kétségektől gyötörten bolyong. Életét múltbéli tragédiák és titkok övezik, közben pedig dolgozik legújabb rendezésén („film a filmben”), melynek főszereplője egy többszörös művészi alteregóként (Desplechin/ Ismaël) is értelmezhető kém-diplomata. Ismaël új filmje rendezése közben az asztrofizikus Sylvia szeretője, de váratlanul felbukkan húsz éve rejtélyesen elveszített, és immár halottnak hitt felesége, Carlotta az életükben. A film egyik legmeggyőzőbb jelenetében Ismaël felkeresi Carlotta apját, aki ugyancsak rendező, és akit szintén soha nem hagyott nyugodni lánya eltűnése (a magyar származású, francia újhullámban híressé vált Szabó László alakítja).

A két, stílusát és műfaját tekintve eltérő történetszál (Ismaël a szerelmi háromszög melodrámájában, valamint az általa rendezett kémfilm), az elidegenítő hatások, kamerába mondott monológok, színpadias elemek, gyors hangnembeli váltások miatt zavaros összhatást kelt, nehezen illeszkedik, és maga a sztárparádés párkapcsolati dráma is érdektelen és meglehetősen steril, holott a főszerepeket alakító színészek kiválóak. A rusztikus tengerparti villában játszódó vívódás a két izgalmas nő és a gyötrődő művész között mindvégig kidolgozatlan és steril, ahhoz viszont nem elég hangsúlyosak a tónusváltások, hogy a frivolságán olyan jól elszórakozzunk, mint mondjuk a Vicky Cristina Barcelona vonatkozó szerelmi civódásain.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13640