KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A második anya

Árva Márton

Que Horas Ela Volta? – brazil, 2015. Rendezte és írta: Anna Muylaert. Kép: Bárbara Álvarez. Zene: Fábio Trummer. Szereplők: Regina Casé (Val), Michel Joelsas (Fabinho), Helena Albergaría (Edna), Camila Márdila (Jéssica). Gyártó: Gullane Filmes / Africa Filmes / Globo. Forgalmazó: Cirko Film kft. Feliratos. 114 perc.

Brazíliában csak 2013-ban született törvény arról, hogy a háztartási alkalmazottak tevékenységére is vonatkozzon az általános munkajog, de latin-amerikai kontextusban még ez is példamutatóan haladó lépésnek számít, amire a helyi sajtó „a rabszolgaság második eltörléseként” utal. A régió felélénkült emancipációs diskurzusához és a szolgasorsok tabuinak kibeszéléséhez elsősorban társadalmi-politikai motivációk mentén olvasható filmek járulnak hozzá, legyen szó a panamai Hatalomátvétel túszejtő szatírájáról, az argentin Cselédszoba szolid drámájáról, vagy a mexikói Parque vía és a perui Fausta éneke fesztiválkedvenceiről. A tematika brazil darabjai a Meirelles-féle Egy takarítónő naplójától A második anyáig azonban több figyelmet szentelnek hőseik magánéletének, így az igazságérzet mellett az érzelmeket is megmozgatva próbálják kidolgozni progresszív állításaikat. A legfrissebb tételek a társadalmi szakadékok tarthatatlanságát (Casa Grande) illetve a gyakran családtagként szeretett szolgálók kilátásait is (Doméstica) személyes kapcsolatok ábrázolásán keresztül fogalmazzák meg.

Muylaert filmje (eredeti címén: Mikor jön haza?) ebbe a kontextusba illeszkedik, és könnyedén fogyasztható anyamelodrámát vegyít az egyenlőtlenségeket pellengérre állító szolga-történetbe, melyben a dadaként is helytálló házvezetőnő messziről jött lánya megkérdőjelezi a luxusvilla mikrokozmoszát működtető hierarchiát. Az egyetemre készülő, öntudatos Jéssica érkezése rákényszeríti a családot, hogy láthatóvá tegye, ezáltal újra is tárgyalja a megkülönböztetés íratlan szabályait, a fiatal generáció pedig a képkomponálás módjában is gyakran visszaadott szűk keretek kimozdítását, és nyitottabb-dinamikusabb mozgásterekre cserélését sürgeti (lásd az építész-felvételi metaforáját). Bár a film játékos hangvétele néhol felfrissíti a háztartási közegből kiszóló, közhelyszerű kritikus motívumokat (határsértéstől szerepcseréig), a rebellió családcentrikus lekerekítése talán túlságosan is felhígítja az öntudatra ébredés tónusait az egymásra találó felek örömkönnyeiben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12308