KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vivian Maier nyomában

Pichler Gréta

Finding Vivian Maier – amerikai, 2013. Rendezte és írta: Charlie Siskel és John Maloof. Kép: John Maloof. Zene: John Ralph. Szereplők: Vivian Maier, John Maloof, Mary Ellen Mark. Gyártó: Ravine Pictures. Forgalmazó: CinefilCo Kft. Feliratos. 83 perc.

 

Kicsoda Vivian Maier? Neurotikus chicagói dada? Emancipált művész? Francia kém? John Maloof életrajzi dokumentumfilmje a huszadik század egyik legnagyobb utcai fotósának nyomába ered, aki egész életét végigfényképezte, ám soha senkinek nem mutatta meg egyetlen képét sem. Véletlenül megtalált hagyatékából azonban fény derült szenzációs tehetségére: poszthumusz kiállításaira kilométeres sorokban állnak az érdeklődők, és Cartier-Bresson, Kertész, Brassai nevével emlegetik együtt. Érzékeny képei groteszk utcai jeleneteket jelenítenek meg, fény-árnyék játékot, geometrikus kompozíciókat, de legfőképpen portrékat, köztük számos önarcképet. Az ötvenes-hatvanas években ellőtt százezernyi negatív nagy része gyereksétáltatás közben készült a nyakában lógó Rolleiflex kamerával.

A film másfelől a nyomozás krimi izgalmával vetekedő története, és a sikeré. Egy 29 éves fiatalember kutatni kezd néhány fotó láttán a kamerás Mary Poppins után. Egy Flickr-oldalra feltöltött néhány kép elképesztő népszerűsége nyomán dönt úgy, hogy komolyan veszi a 360 dollárért vett doboznyi negatívot és az alkotót is. Elutazik Maier életének számos helyszínére és kamera elé citál mindenkit, aki csak ismerte. A beszélő fejes képsorokat fotómontázsok és a Maier által készített szupernyolcas filmtekercsek váltják. Maloof állhatatossága meghozta a gyümölcsét: ma már milliomos. A film magával ragadó, kellően komplex, és még azt a kérdést is felveti: kinek a joga meghatározni, mi a művészet?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11893