KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Rudolf Hruąínský

Poąová Kateřina

Egy dél-csehországi község, Nový Etynk színházának nagytermében, a színpad mögött jött a világra 1920. október 17-én. Már dédapja is vándorszínész volt, mindkét nagyapja, nagyanyja, mindkét szülője és azok testvérei, gyerekei úgyszintén. A múlt század negyvenes évei, a „nemzeti újjászületés” óta a nagy család minden tagja színházat játszott vagy a színház körül tevékenykedett; járták az országot csaknem a második világháborúig.

A kis Rudolf 1929-ben, harmadikos elemistaként lett prágai tanuló, az első két osztályt huszonkét iskolában járta ki. Addigra azonban már eljátszott vagy tucatnyi gyerekszerepet... És az 6 családja? Rudolf Hruąínský mindkét fia, az ifj. Rudolf és Jan, Jan felesége és a kétszer három unoka közül a legidősebb, azaz legifj. Rudolf is – mind színész. A többiek még kicsinyek...

140 színházi és 125 filmszerepe volt, a tévében nincs pontos nyilvántartás, 55 alakítást tartanak számon, de legalább kétszer annyi lehetett. Huszonkét színházi előadást és a negyvenes években két filmet rendezett. Mindehhez a rádió, a szinkron, az önálló előadóestek...

A színpadon volt G. B. Shaw Szent Johannájának Dauphinje, Molière Tartuffe-je, Csehov Ivanovja; 1960 óta a prágai Nemzeti Színházban Shakespeare Jágója, Grumiója, Benedettója, Falstaffja – hogy találomra csak a legismertebbeket említsem, teljesen mellőzve most a hazai szerzőket. Ami pedig a mozit illeti, ha csak a Menzel-filmekben szerepelt volna, már az is bőven elég a népszerűséghez: a Szeszélyes nyár fürdőmestere, a Pacsirták a cérnaszálon szakszervezeti bizalmija, a Mesés férfiak kurblival mozisa, d Sörgyári capriccio és Az én kis falum doktor bácsija, a Hóvirágünnep Frank ura, a Vége a régi időknek nagybirtokosa, Havel és Menzel Koldusoperájának Lockitja... Volt filmben ©vejk, a derék katona és volt Kopfrkingl A hullaégetőben... És volt múzeum- és iskolaigazgató Gazdag Gyula Kétfenekű dobjában és különös öregúr Kamondi Zoltán Halálutak és angyalok című filmjében...

1968-ban aláírta a Kétezer Szó című „ellenforradalmi” nyilatkozatot, és a következő húsz évben alig dolgozhatott, mert hatvannyolcas kijelentéseiből, állásfoglalásaiból egyetlen szót sem volt hajlandó visszavonni, megtagadni. Fiainak, akik akkoriban kezdték a szakmát, az „elvtársak” azt javasolták, változtassák meg a nevüket, ha érvényesülni akarnak a pályán...

Az első szabad választásokon, 1990 nyarán Rudolf Hruąínský a Polgári Mozgalom jelöltjeként a Szövetségi Parlament képviselője lett... Azt hiszem, nála több szavazatot senki sem kapott. Két éven át ugyanolyan odaadással és felelősséggel látta el mandátumát, mint ahogy azt alakításaiban, rendezéseiben megszokta. Sok szép szerepet utasított vissza, mert kötelességének érezte a parlamenti munkát, jelenlétét. Pedig a sokéves politikai mellőzöttség után most végre szabadon és kellő megbecsülés mellett válogathatott a szebbnél-szebb feladatok közt. És tudta, hogy nincs már sok hátra. Beteg volt, fáradt volt, de nem tudott és nem is akart sem pihenni, sem csalódást okozni azoknak, akik annyira – csaknem kíméletlenül és követelőzően – szerették.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/06 02-03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1135