KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/február
NEOWESTERN
• Benke Attila: Vadnyugat jelen időben A western mint parabola
• Szalkai Réka: Mitológia helyett pszichológia Beszélgetés Anders Thomas Jensennel
• Kovács Bálint: „Az ellendrukkereknek lesz igaza” Beszélgetés Miklauzic Bencével
• Baski Sándor: A szabadság tere Parkoló
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A valóság meglepő ereje Szuperhős és önreflexió
• Sándor Anna: A lúzer színeváltozása Szuperhősök – másképp
TUDÓSOK A MOZIBAN: GENETIKA
• Győrffy Iván: Isten a laborban Genetika
• Géczi Zoltán: A genom lelke Az origó
• Sepsi László: Rossz vér Eugenetika és horrorfilm
MAGYAR MŰHELY
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 2. rész
• Bilsiczky Balázs: Rókatündér Sutapesten Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
• Fülep Márk: A hangok mögötti ember Beszélgetés Pethő Zsolttal
• Veress József: Harmadik nekifutás Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő
FESZTIVÁL
• Báron György: Fekete éjszakák Tallin
• Teszár Dávid: Koreai riviéra Busan
INTERNET
• Szirmai Gergő: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
• Szűk Balázs: Szeretem az alliterációkat Beszélgetés Szirmai Gergővel
FILM / REGÉNY
• Géczi Zoltán: A pokolba és vissza Rendíthetetlen
• Simor Eszter: Testben mondom el Rendíthetetlen
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Győztes és áldozat Amerikai mesterlövész
• Varró Attila: Távoli Behatoló Eszköz Blackhat
• Kránicz Bence: A vesztesek dühe Foxcatcher
• Csiger Ádám: Jazz életre-halálra Whiplash
• Huber Zoltán: Igény szerint Dumapárbaj
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Második esély
• Kolozsi László: Szerelmes nővérek
• Barkóczi Janka: Fehér árnyék
• Varró Attila: Vadon
• Baski Sándor: Öveket becsatolni!
• Roboz Gábor: Esélylesők
• Tüske Zsuzsanna: Későnérők
• Vajda Judit: Vadregény
• Vajda Judit: Vadregény
• Sepsi László: A hetedik fiú
• Csiger Ádám: Mancs
• Huber Zoltán: Elrabolva 3.
• Kránicz Bence: Joker
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Padláson

Forgács Nóra Kinga

Na půdě aneb – cseh-szlovák-japán, 2009. Rendezte: Jiří Bárta. Írta: Jiří Bárta, Edgar Dutka. Kép: Ivan Vít, Zdenek Pospisil. Zene: Michal Pavlícek. Gyártó: Continental Film / At Armz / Bio Illusion. Forgalmazó: Best Hollywood. Szinkronizált. 76 perc.

 

Jiří Bárta animációs filmjében a legkülönbözőbb hétköznapi anyagok, elfeledett kacatok, féltve őrzött emlékek, kitudjamirejó hogyishívjákok állnak össze meghökkentő konstrukciókba, és kelnek életre változatos animációs technikák, például a báb, a gyurma, a rajz segítségével. Bonyolult textúrájú, izgő-mozgó, lüktető, kaotikus világ születik, az egyszerre nosztalgikus és fantasztikus padlás így múlt és jelen, emlékezet és fantázia találkozási helyévé válik.

A sztori egyfelől a klasszikus mesei történetszövést mutatja. A bőrönd lakói, azaz a szőke hajú baba és fura barátai, egy szőrös mackó, egy marionett-lovag és egy ceruzaorrú gyurmagolyóbis boldogan élnek egészen addig, míg a hőseinket kémlelő szoborszerű főgonosz el nem raboltatja a babát, hogy saját feleségévé tegye. A lovag, a mackó, a gyurmagolyó és a mesevilág többi figurája látványos kalandokat átélve szelik át a padlást, hogy kiszabadíthassák szeretett barátjukat a gonosz birodalmából. A padláson másfelől a történelemről mesél. A bőrönd lakóinak világát egy despota fenyegeti, aki a folyamatos megfigyelés és az erőszakos-ideologikus hatalomgyakorlás eszközeivel számolja fel a személyes szabadságot, államában negatív utópiákba illő módon a sokszorosítás fantasztikus motívuma jelzi az egyéni egzisztencia, az individuum veszélyeztetettségét. A két mesei világ összeütközésének tétje a padlás jövője.

Barta mesefilmje kissé poros, mégis kétségkívül szórakoztató és akciódús darab, egyben talán a születésnapját ünneplő demokrácia filmje (az eredeti alcím is így szól: Kinek van ma születésnapja?). A fenyegető gonosz birodalmát sújtó katasztrófa nemcsak az animációs filmek pusztulás-szekvenciáinak kreatív példája, hanem jelképiségében is beszédes. A történelmi (közel)múltra vonatkozó reflexiót keresni emellett talán azért is jogos, mert – vegyük példának akár az AZYL rövidfilmfesztivál idei életREklám pályázatának 20 év szabadság?! hívómondatát, akár a 6. Verzió fesztivál Húsz év demokrácia filmen című blokkját – a 2009-2010-es év egyik kiemelt tematikájára találunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10167