KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/január
KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT
• Gelencsér Gábor: Director doctus Kézdi-Kovács Zsolt (1936−2014)
• Kézdi-Kovács Zsolt: Nulladik, kiindulási pont Erdély leírása a XX. század végén
• Bilsiczky Balázs: Feledhetetlen múlt Erdély leírása a XX. század végén
VIDÉKI MAGYARORSZÁG
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 1. rész
MAGYAR BÖRTÖNFILMEK
• Soós Tamás Dénes: „Nincs feloldozás” Beszélgetés Gerő Marcellel és Monory-Mész Andrással
• Horeczky Krisztina: Kibukottak Gerő Marcell: Káin gyermekei
• Kolozsi László: Fiatalkorú és bűnöző Magyar börtönfilmek
ZSENIMOZI
• Andorka György: Agyak a tartályban A mindenség elmélete; Kódjátszma
• Huber Zoltán: Az évszázad embere Einstein moziba megy
MIKE NICHOLS
• Baski Sándor: A szerző, aki ott se volt Mike Nichols (1931 – 2014)
• Varró Attila: Két Robinson között Diploma előtt
VETERÁN AKCIÓHŐSÖK
• Szabó Ádám: Halálközelben Az akció öregkora
ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Rajzceruza és digitális ecset Anilogue 2014
• Varga Zoltán: A jegesmedvéket lelövik, ugye? Bucsi Réka: Symphony No. 42
ÚJ RAJ
• Kránicz Bence: Téli mesék Magyar Filmhét: Generációk
• Sipos Júlia: A távollét elviselhetetlen könnyűsége Menjek/maradjak
• Margitházi Beja: Hozott anyagból Füredi Zoltán: Világpark
KÖNYV
• Kelecsényi László: Vedd könnyedén Makk Károly: Szeretni kell
• Orosdy Dániel: A nevető bohóc szomorúsága Robin Williams
• Kovács Gellért: A világhírű duplőr Itt forgott – Főszerepben Budapest
KRITIKA
• Vajda Judit: Álomlányok Swing
• Vincze Teréz: Csehov Anatóliában Téli álom
MOZI
• Lichter Péter: Shirley – A valóság látomásai
• Jankovics Márton: 20.000 nap a Földön
• Kolozsi László: Sils Maria felhői
• Schreiber András: Keresztút
• Huber Zoltán: Spanyol affér
• Kovács Kata: Büszkeség és bányászélet
• Varró Attila: Hős6os
• Parádi Orsolya: Apropó szerelem
• Vajda Judit: Annie
• Forgács Nóra Kinga: Újrahasznosított szerelem
• Sepsi László: Exodus – Istenek és királyok
• Rusznyák Csaba: A hobbit: Az öt sereg csatája
DVD
• Záhonyi-Ábel Márk: Emberek a havason
• Gelencsér Gábor: Szerelmem, Elektra
• Pápai Zsolt: Az orvosdoktor
• Soós Tamás Dénes: Legénylakás
• Pápai Zsolt: Missouri fejvadász
• Géczi Zoltán: Super
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A sógun orgyilkosa

Varró Attila

Kozure Okami/Shogun Assassin – 1972/80. Rendezte: Kenji Misumi. Szereplők: Tomisaburo Wakayama, Kayo Matsuo, Minoru Ohki. Forgalmazó: Navigátor Film. 82 perc.

 

Az amerikai forgalmazási gyakorlatban nem számít ritkaságnak, hogy távoli vidékekről származó importfilmeket megcsonkítva, átvágva, netán utólag, helyi színészekkel forgatott jelenetekkel bővítve dobjanak piacra – arra azonban még a Roger Corman-féle trash-stratégák közül is kevesen vállalkoztak, hogy két külön filmet szerkesszenek utólag egy alkotássá. A kivételek közé tartozik az 1980-ban amerikai filmszínházakba kerülő Shogun Assassin, amelyet Cormanék két 1972-ben készült japán szamurájfilmből, az úgynevezett Kozure Okami (azaz Magányos Farkas) sorozat első és második részéből kompiláltak.

A zsánerbe klasszikus Zatoichi-filmekkel beletanult veterán rendező, Kenji Misumi az összesen hat mozidarabból álló szériát nyitó A bosszú kardjával és a folytatást jelentő Babakocsi a Sanzou folyó partjánnal a hagyományos japán kardforgató-film, a chambara mérföldköveit helyezte el. Filmjei kuriózumértéke nem csupán a még helyi viszonylatban is kiugróan vérgőzös mészárlások tekintetében nyilvánul meg, de az alkotó kivételesen erős formatudatosságában is: a kreatív halálesetek freccsenő képsorain, a spagettiwesterneket megszégyenítő tájábrázolásban és a színpompás látványvilágot szigorú kompozíciós keretekbe szorító mise-en-scene esetében. Misumi a maga korában szokatlan hűséggel tartotta magát a forrásművet jelentő mangasorozat (Kazuo Koike és Goseki Kojima azonos című képregényszériája) stiláris sajátságaihoz, Magányos Farkas-opuszaiban minden idők talán legautentikusabb képregényfilmjeit valósította meg: beállításai rendre kimerevített időpillanatok, legyen szó mozgalmas akciószekvenciáról vagy csendes atmoszféra-képsorokról.

Az alaptörténet a japán tömegfilm nihilista korszakában igen népszerű ronin-mesék sokadik verziója (lásd Kuroszava Testőrét), egyetlen igen erős csavarral: a sógun első számú hóhérából lett magányos bérgyilkos-szamurájt kalandos útjain pár éves gyermeke kíséri, aki a titkos fegyverarzenállal felszerelt babakocsiból nem csupán néma szemtanúja az apa változatos vérontásainak, de a második résztől tevékeny résztvevője is (sőt a sok ezer oldalas manga zárólapjain átveszi legyilkolt apja helyét, és maga végez a főellenséggel). A kis Farkaskölyök jelenléte egyszerre szolgál bizarr érzelmi pillanatokkal, drámai konfliktusokkal, miközben egy-egy meghitt epizód erejéig finoman ellenpontozza a kíméletlen akciójeleneteket – sőt az összefércelt amerikai verzióban narrátor-szerepet is kap, igen rendhagyó azonosulási pontként a nézők számára. Misumi két meséje az egyik lehetséges olvasatban ennek a különleges családi kapcsolatnak az alakulását, fejlődését nyomon követő japán Kramer kontra Kramer egy asszony nélküli, rideg univerzumban – másfelől szimbolikus pokolutazás, egyre sötétebb körökön át az elkerülhetetlen pusztulás felé.

A magyar kiadás alapját jelentő 1980-as kompiláció önmagában csupán filmelemzési kurzusok számára szolgálhat némi értékkel, leginkább olyan, mintha werkfotókból és forgatókönyvrészletekből összeillesztett illusztrációs anyag lenne egy sajnálatos módon elveszett filmklasszikusról – szerencsére különleges bónuszajándékként a két forrásfilm teljes egészében megtalálható a duplalemezes kiadványon: elég hátlapjára fordítani a borítót a tokban, és máris feláll a jogos hierarchia. A Corman-csapat a második filmre helyezte a hangsúlyt, a nyitódarabot főként az expozícióra korlátozta alig negyedórányi összterjedelemben: ezzel nemcsak kiejtette a teljes széria egyik legerősebb mikrotörténetét jelentő gyógyforrás-sztorit, de intenzív erejű emocionális pillanatoktól is megfosztotta nézőit – A sógun orgyilkosa e tekintetben elrettentő bizonyíték mindazok számára, akik úgy gondolják, a Kill Bill éppen egy résszel lett hosszabb a kelleténél.

Extrák: az eredeti filmek mellett rövid szövegek a Tokugava-korszakról, illetve a film különböző változatairól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8866