KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/január
KÉZDI-KOVÁCS ZSOLT
• Gelencsér Gábor: Director doctus Kézdi-Kovács Zsolt (1936−2014)
• Kézdi-Kovács Zsolt: Nulladik, kiindulási pont Erdély leírása a XX. század végén
• Bilsiczky Balázs: Feledhetetlen múlt Erdély leírása a XX. század végén
VIDÉKI MAGYARORSZÁG
• Sándor Tibor: A paraszti sors változásai Vidéki Magyarország 1942-89 – 1. rész
MAGYAR BÖRTÖNFILMEK
• Soós Tamás Dénes: „Nincs feloldozás” Beszélgetés Gerő Marcellel és Monory-Mész Andrással
• Horeczky Krisztina: Kibukottak Gerő Marcell: Káin gyermekei
• Kolozsi László: Fiatalkorú és bűnöző Magyar börtönfilmek
ZSENIMOZI
• Andorka György: Agyak a tartályban A mindenség elmélete; Kódjátszma
• Huber Zoltán: Az évszázad embere Einstein moziba megy
MIKE NICHOLS
• Baski Sándor: A szerző, aki ott se volt Mike Nichols (1931 – 2014)
• Varró Attila: Két Robinson között Diploma előtt
VETERÁN AKCIÓHŐSÖK
• Szabó Ádám: Halálközelben Az akció öregkora
ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Rajzceruza és digitális ecset Anilogue 2014
• Varga Zoltán: A jegesmedvéket lelövik, ugye? Bucsi Réka: Symphony No. 42
ÚJ RAJ
• Kránicz Bence: Téli mesék Magyar Filmhét: Generációk
• Sipos Júlia: A távollét elviselhetetlen könnyűsége Menjek/maradjak
• Margitházi Beja: Hozott anyagból Füredi Zoltán: Világpark
KÖNYV
• Kelecsényi László: Vedd könnyedén Makk Károly: Szeretni kell
• Orosdy Dániel: A nevető bohóc szomorúsága Robin Williams
• Kovács Gellért: A világhírű duplőr Itt forgott – Főszerepben Budapest
KRITIKA
• Vajda Judit: Álomlányok Swing
• Vincze Teréz: Csehov Anatóliában Téli álom
MOZI
• Lichter Péter: Shirley – A valóság látomásai
• Jankovics Márton: 20.000 nap a Földön
• Kolozsi László: Sils Maria felhői
• Schreiber András: Keresztút
• Huber Zoltán: Spanyol affér
• Kovács Kata: Büszkeség és bányászélet
• Varró Attila: Hős6os
• Parádi Orsolya: Apropó szerelem
• Vajda Judit: Annie
• Forgács Nóra Kinga: Újrahasznosított szerelem
• Sepsi László: Exodus – Istenek és királyok
• Rusznyák Csaba: A hobbit: Az öt sereg csatája
DVD
• Záhonyi-Ábel Márk: Emberek a havason
• Gelencsér Gábor: Szerelmem, Elektra
• Pápai Zsolt: Az orvosdoktor
• Soós Tamás Dénes: Legénylakás
• Pápai Zsolt: Missouri fejvadász
• Géczi Zoltán: Super
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Neowestern

S. Craig Zahler westernjei

Csak gyilkosok

Szabó Ádám

Az író-rendező keménykötésű pszichológiai westernjei az erőszak mindent felemésztő természetét vizsgálják.

 

Hozsannákat zeng a tehetségéről Walter Hill, Joe R. Lansdale és Kurt Russell, a publikum viszont eddig amerikai független zsánerfilmek direktoraként tartotta számon Steven Craig Zahlert. Elismerően nyilatkoznak a mozijairól – Csontok és skalpok (Bone Tomahawk, 2015), Büntető ököl (Brawl in Cell Block 99, 2017), Dragged Across Concrete (2018) –, forgatókönyveiről, regényeiről alig cikkeznek. Dolgozott a Metal Maniacs nevű magazinnak, 2018-tól a Fangoria új szerkesztőségében foglal helyet. Czar néven zenészként is letette névjegyét országos cimborája, a J. H. Halberd néven a három filmjüket is komponáló Jeff Herriott oldalán. Dobosként erősítette a Charnel Valley nevű black metal együttest. 2008 óta aktív old school heavy metal bandájában, a Realmbuilderben Herriott mellett énekel és dobol. A barátok 2016 óta a Binary Reptile elektronikus zenéjével tisztelegnek Fabio Frizzi, Jean-Michel Jarre és John Carpenter hangzásvilága előtt. Zahler úgy véli, pocsék forgatókönyvekből lehetetlen művészetet csiholni, ezért operatőrszakmáját íróira cserélte. Lassú folyású, Sam Peckinpah-féle erőszakfinálékig vezető történeteket ír. 130-260 oldalas westernregényei, illetve a könyvformátumot és szkriptet ötvöző, ún. scrovelje epikus, részletgazdag darabok. Zahler a Coen fivérek nyelvjátékait és A siker édes illatát jegyző Ernest Lehman szimbolizmusát tekinti ihletforrásnak.

 

Szürke kalap

Protagonista és antagonista szerepköreinek variációja, ellenmítosz-építés, tehát a rekonstruktív revizionista sztorik ismérvei dominálják az író-rendező korai westernjeit. A Rattleborge-i banditák (The Brigands of Rattleborge, 2006) a legjobb filmre nem vitt szkripteket gyűjtő Blacklist első helyén végzett, Sakálok gyülekezete (A Congregation of Jackals, 2010) című regényét a rangos westernírói Peacemaker és Spur-díjakra nominálták. 3 éve Ridley Scott és Drew Goddard vetette ki hálóját egy másik könyvére, a Fejvadászok földjén-re (Wraiths of the Broken Land, 2013). A Rattleborge-i banditák és a Sakálok gyülekezete morális irányvesztésről regélő, pszichologizáló alkotások, André Bazin és Todd Berliner nézeteinek örökösei. Kalandnarratívájuk karakterdrámával kel egybe. Zahlert a múltban elkövetett bűn jelenre gyakorolt hatása izgatja (Sakálok gyülekezete), valamint az erőszak körforgását beindító összetűzés lefolyását dokumentálja (Rattleborge-i banditák). Antihőseik tetteiket befolyásolni képtelen, kárhozatuk felé sodródó átlagemberek. Határozottan induló, majd lépésről lépésre megbomló személyiségű figurák kísérői leszünk. A Sakálok gyülekezete főfiguráját, Oswell Danfordot és társait barátjukból ellenségükké vált partnerük, Quinlan és bandája üldözi, a Rattlerborge-i banditák Pickman seriffje a címbéli kisváros 28 lakosát lemészároló Billy Lee és pribékjei nyomában lohol. Kicsúszik az irányítás mindkettőjük kezéből. Oswell társuk esküvőjén csap össze bosszúszomjas ellenfelével, de bajba is sodorja a násznépet. Pickman a főgonosz nejébe és gyerekeibe ereszt golyót célpontja likvidálása előtt. Kiderül, Billy Lee önzésből sarjadó tömeggyilkossága és a seriff hajszája is értelmetlen. Pickman és fegyvertársa okkal erednek a főgonosz után, aki mindkettőjük feleségével végzett: a törvényszolgáéval Rattleborge-ban, a partnere nejével korábban. A bennük pulzáló düh olaj a tűzre, a főhősök ugyanolyan nihilistákká züllenek, mint ellenfeleik. Zahler olvasatában nem egy oltalomra méltatlan közösség okoz zűrzavart. Scrovelje és regényei nem a Délidőre, a Névtelen töltényre vagy Az akasztófára rímelnek. Azért nem állhat vissza a rend, mert csupán egyetlen karakter önfejűsége láncreakciót indít be és halált hoz az ártatlanokra. A ’30-as éveket idéző, becsületes, védelemre szoruló kisközösség méltatlan acsarkodások következtében zuhan a mélybe, végét járja az amerikai család és civilizáció ideája. Zahler 2016-ban így erősítette meg véleményét Soós Tamásnak: „Mindenhol sok az idióta (…) Civilizációkat és kultúrákat irtottak ki (…) Úgy tekintettek a vadnyugatra, mint egy hatalmas vacsoraasztalra, amiről csak zabáltak és zabáltak, majd az asztal hirtelen kiürült és csak rosszindulat maradt utána.”  

A Sakálok gyülekezetében a menyasszony Beatrice apja, a seriff Theodore döbbenten veszi tudomásul, veje, James korábban gyilkosként ontott vért. Oswell sem futhat önmaga elől, bitóra ítélik. E regény, csakúgy, mint a Rattleborge-i banditák, a Will Wright-féle profi westernek antitézise. Hőseink csapata felmorzsolódik, a könyv egy pontján ostromwesternnel kecsegtető oldalak cáfolatba fordulnak, a főszereplőkön rajtaütő negatív figurák felakasztják az egykori Nagy Boxerek néhány tagját és tizedelni kezdik az egybegyűlteket. Bosszúwesterneket ír Zahler: a Rattleborge-i banditák szétzilálja a heroizmust, ideológiája az ’50-es évek B-westernjeit és a ’70-es évek revizionizmusát fedi le. Hiába áll össze Pickman seriff és a rideg, német származású egykori orvos, Abraham Weiss, nézeteltérés támad köztük. Weiss ugyanis túl messzire megy, így végül nem a nőket, időseket bántalmazó Billy Lee, hanem maga – a Sicario megközelíthetetlen Alejandróját idéző – társ lesz a legnagyobb ellenség. Vele szemben Pickman jóra törekvő, ám szándékai ellenére és Weiss machinációi révén bajt halmozó jedermann. Hátba lőve, tehetetlenül vonyítva szemléli partnere utolsó rémtettét. Bukását azonban nem ez okozza. Egy félreértés miatt végez az őt revansa miatt előállító Dreighton seriffel, mire újabb bosszúláncolat indul és Pickman megtörten, hintaszékben ülve, fegyvertelenül várja a lelőtt kolléga négy tagbaszakadt fivérének bosszúját. Esőmotívum keretezi a Rattleborge-i banditákat: a csapadék Billy Lee cseleként hull a felütésben, hogy a zuhatagot kihasználva öldösse a gyanútlanokat, míg a zárlat ugyancsak ítéletidőben búcsúztatja Pickmant.

Zahler nem papírmasé figuraként ábrázolja a Rattleborge-i banditák főgonoszát. Családja van, apaként jelenik meg. Érdekesebb, hogyan tükrözi ezt az írásmódja. Hosszú expozíciókat jegyez, betekintést nyújt kidolgozott szereplői döntéseibe, amelyek révén váratlan haláluk tényleg megrázó. A Csontok és skalpokban Hunt seriff neje arra kéri az urát, épségben térjen haza, így önfeláldozása szíven üt. Oswell egyik barátja, a kártyás Dicky több oldalon át vall szerelmet a prostituált Violának. Az esküvőn zongoristanőként fellépő idős Wilfreda jovialitásával lopja be magát az olvasók szívébe (Sakálok gyülekezete). Kocsmárosnő, ékszerész, az öreg Gouley testvérek utolsó napjai bontakoznak ki a Rattleborge-i banditákban 70 oldalnyi expozícióként. Zahler előszeretettel áldoz minitörténeteket látszólag jelentéktelen mellékszereplőkre. A Sakálok gyülekezete berlini zsidó kalapkészítője, Morton Steinman bemutatásakor nem világos, miért időzik rajta ennyit a szerző. A karakter gyors fejbelövése után viszont rájövünk: a betolakodók példát statuáltak rajta, ízelítőt nyújtva abból, mi vár a túszul ejtett házasokra, barátaikra és rokonaikra. Legutóbbi filmjében is beveti ezt a módszert: a Dragged Across Concrete szülési szabadságról visszatérő, kisfiáért aggódó bankpénztárosnőjének végzete sokkoló.

 

Vadnyugati kézikönyvek

Zahlernél egyaránt találunk humánus figurákat és elállatiasodott támadókat. Quinlan, a Sakálok gyülekezete főnemezise horrorisztikus rémalak. Megcsonkított, fa és fém által összetartott homunculus. A Fejvadászok földjén mexikói, fiait balkezes cselekvésre nevelő Gris-je vagy jobbkeze, a faorrú Ubaldo szintén vadállati gazfickók. Újabb szörnyszerű ellenlábas a faragatlan Arthur és az indiántámadásban saját nyelvét leharapó ikertestvére (Sakálok gyülekezete), de a többiek sorsa iránt érzéketlen Abraham Weiss rejtélyessége sem kevésbé ijesztő. Zahler állatszimbolikája is erőteljes: a T. W. Jeffries udvartartásában gyülekező coydogok ellenpontja a mulatság éjszakáján kibelezett ló. A Fejvadászok földjén hősét, a dandy-kalandor Nathaniel Stromlert skorpióval maratná halálra Gris, a Rattleborge-i banditák zárlatában Weiss egy hörcsögöt dug a meztelenül fellógatott Jordan tüdejéhez irányzott csőbe. Scott Tobias márciusban azt írta a The Ringer nevű weboldalon: Zahler karaktereire a legsötétebb gonoszság ront rá. Az író morális relativizmusként tételezi a revanst. A Rattleborge-i banditákban Billy Lee bűnösnek tűnik, majd hirtelen szeretetteljes közegben látjuk, hogy aztán Pickman és Weiss forduljanak ki önmagukból. A Sakálok gyülekezete rengeteget merít a Decision at Sundown című Boetticher-westernből. A filmbeli idegen (Randolph Scott) sértettként érkezik a városba, majd kiderül róla, ő okozta a legnagyobb galibát. Zahler regéjében Oswell tűnik áldozatnak, de ha a főkarakter annak idején nem hagyja sorsára Quinlanéket, az esküvői vérengzés nem történik meg. Indiánábrázolás frontján sem kegyesebb, a fiktív törzseket szerepeltető író a ’30-as évek vadorzóiként láttatja az őslakosokat. A Sakálok gyülekezete appanuqi-ja a legtaszítóbb kínzásoktól sem retten vissza, a hasonlóan ijesztő maccanoi a Rattleborge-i banditákból csupán némi kompromisszumra hajlandó. A mexikói határ túloldalán strázsáló ellenfelek nem többek irtani való fenevadaknál a Fejvadászok földjén-ben, csakúgy, mint a Csontok és skalpok troglodita kannibál-klánja. Nőábrázolás terén Zahler szintén régimódi, noha a történeteiben épp a hölgyek a főszereplők tetteinek katalizátorai. Lemészárolják (Rattleborge-i banditák) vagy fogva tartják őket (Fejvadászok földjén, Csontok és skalpok, Büntető ököl), esküvőre készülnek, rossz körülmények között élnek, illetve jegyesség előtt állnak (Sakálok gyülekezete, Dragged Across Concrete). Angyali teremtései, mint az örökösnő Alicia Binfrey és a vele barátságot ápoló Valerie, a seriff felesége (Rattleborge-i banditák), a rémálomból felriadó, elrabolt, kopaszra borotvált, pucérra vetkőztetett Beatrice (Sakálok gyülekezete) naiv áldozati bárányok. A Fejvadászok földjén féllábú, harcias Dolorese – de akár a Csontok és skalpok-ban bajba jutott Samantha is – apja és bátyjai örökébe lépő maszkulin nőalak, egyedül a fogságba esett, az őt prostitúcióra kényszerítő férjének hátat fordító Yvette hagyatkozik az eszére és nem az erejére.

Zahler prózája formabravúrokban is bővelkedik. Hol cégérfeliratokra pillantunk (Fejvadászok földjén), esetleg a helyi szálloda recepcióslánya olvas fel egy egzotikus kalandregényből (Rattleborge-i banditák), más pontokon karakterépítő levelekkel vagy dalszövegekkel találkozunk. A Fejvadászok földjén-ben a balladaénekes nótaszövegeit puritánul írja le Zahler, majd zárójelben utal a gesztusaira. Yvette a csalfa férj magyarázkodó leveléből értesül a cselekmény fordulópontjáról, a Sakálok gyülekezete kerettörténetként funkcionáló vallomása Oswell Danford halálba rohanásának metaforája. Szépirodalmi igényűek Zahler írásai, Larry McMurtry fogalmazásmódja köszön vissza bennük. A Nathaniel után zokogó menyasszony, Kathleen viktoriánus regények stílusában enged utat érzelmeinek. Az író akkor sem vall kudarcot, ha a Dragged Across Concrete tőmondatos hard boiled noir-szlengjét kell tollba diktálnia. Jelzői nemesen egyszerűek: „a 47 éves rancher”, „a New York-i szerencsejátékos”, „a mélynövésű babakészítő”. Árulókat is gyakran szerepeltet. A Sakálok gyülekezete bűnözőit segítő Orton tiszteletes vagy a Rattleborge-i banditák Walter Higginsfordja a kisközösség soraiba épült, azt belülről bomlasztó vetélytársak táborát erősítik.

Zahlernél lényeges az utazás motívuma is. Karakterei a Poklot járják meg. Míg a Rattleborge-i banditák és a Sakálok gyülekezete Joseph Conrad kisregénye, A sötétség mélyén hangulatából kölcsönözve alkotnak tematikai egységet és noir westernnek tekinthetjük őket, addig a Fejvadászok földjén/ Csontok és skalpok horrorwestern-duója az Alan Le May írta Az üldözők áthallásaival bír. Oswell szégyennel teli karakter, Virginiából Montanába vonatozása egyúttal utazás lelke mélyére. Quinlan jogos revansról beszél, miközben fosztogatásra bírja az embereit. Az apából és két fiúból összetevődő Plugford-család, plusz a fejvadász Hosszú Clay, az indián Mély Tavak és Folt, a felszabadított rabszolga viszont a bajtársiasság, a testvériség és a família hangadói. A Fejvadászok földjén asszonymentő-narratívájában külön szál jut Nathaniel Stromlernek. Daliás, de fegyverekhez nem értő szőke hercegből érik gyorstüzelő Férfivá. A Rattleborge-i banditák és a Sakálok gyülekezete patriarchális krízistől sújtott antihőseihez képest Stromler és Plugfordék konzervatív típusfigurák.

Traumatikus erőszak és felszabadító brutalitás egymás mellett létezik Zahler írásaiban. A szerző bár nem feltétlenül hisz az erőszakban, azt vallja, a kegyetlenséggel csak erővel lehet szembeszállni. Kérdés, hogy ez milyen eredményt szül. A Rattleborge-i banditákban és a Sakálok gyülekezetében a konfliktusok feloldhatatlanok maradnak, így ezek traumatizáló, erőszakellenes sztorik. A Fejvadászok földjén-ben, illetve a Csontok és skalpokban viszont diadalmaskodó hősöket ismerünk meg, akik tettrekészségükkel gátat vetnek a problémáknak, ekképp felszabadító brutalitás és erőszakpártiság vonul végig a történetükön. David J. Schow gyomorforgató splatterpunk-irányzata sejlik fel itt. Gore-ban bővelkedő hatásmechanizmusuk szöges ellentétben áll a Max Brand-ponyvaregények (Át a Rio Grandén, Dr. Kildare-sorozat) és a revizionista-destruáló sémarendszer elemeit is használó érett művekével. A Csontok és skalpok határt von traumaeposz és splatterpunk-futam között. Zahler börtönthrillerje, a Büntető ököl nyíltan vállalja exploitation-gyökereit. Hőse, Bradley Thomas ugyan meghal, de külső segítséggel, rosszemberek holttestén átgázolva megvédi családját. Grindhouse-messiást látunk, a Sin City hústornya, Marv inkarnációját. Ez a film is távol esik a Rattleborge-i banditák vonalvezetésétől, mely részben Gianfranco Baldanello Black Jack című spagetti westernjére rímel, de a vadnyugati A bosszú uraként is értelmezhető, pláne, hogy az Amazon Studios elfogadta az immár The Brigands of Rattlecreekre keresztelt forgatókönyvet és a hirtelen erőszakkitöréseket preferáló, fekete-fehér etikát mellőző Park Chan-wookot választotta rendezőnek.

„Elveszett világ”-típusú fikcióként működik a Fejvadászok földjén/ Csontok és skalpok párosa. E fantasztikus alműfaj a sci-fihez és a fantasy-hez egyaránt kapcsolódik. Az origónak tekintett 1885-ös, Salamon király kincse című H. Rider Haggard-regény esztétikája teljes vértezetében ragyog bennük. A Sakálok gyülekezetére a Judas Priest Blood Red Skiesa hatott. Legutóbbi mozija, a Dragged Across Concrete az író eddigi legjobb rendezése. Azt vizsgálja, érvényesülhetnek-e az átlagemberek erőszakkal? Mel Gibson jelenléte miatt, aki az öregedő, rasszista Ridgeman nyomozóként önportrét skiccel, reakciós kiáltványként is aposztrofálhatná magát a film, a buktatókat azonban ügyesen elkerüli. Munkásosztálybeli figurák nyűgeit tárja fel, általában tartózkodik az öncélúságtól. Kérdőjeles végkicsengése dacára a Dragged Across Concrete lecsupaszított heist movie-ba forduló, ’70-es éveket idéző zsaruthriller. Sidney Lumet, Don Siegel és John Flynn modorában mutatja meg a rendőri brutalitás, az osztálykülönbségek, a faji egyenlőtlenség világát.

*

Zahler irodalmi munkássága csupán egy parányi kultközegben számottevő. Krimijei, vagyis a New York uzsorás-alvilágában bonyolódó 2011-es The Big Stone Grid című szkript és 2014-es könyve, a Mean Business on North Ganson Street elismerő szavakra leltek. 736 oldalas, kétkötetes, Clark Ashton Smith weird fictionjét és George R. R. Martin szürke morálú fabuláit összhangba hozó, kiadatlan fantasy-regénye, a Slaves of Uzrehan’be és a The Twisted Spine of the Midnight Collaborator című experimentális, Radírfejet idéző forgatókönyv szintén figyelemre méltóak. Más zsánerekben is kipróbálta magát. Sci-fi regényt (Corpus Chrome, Inc.) adott ki, dickensi rém-fejlődéstörténettel (Hug Chickenpenny) rukkolt elő, a Bábjátékos-franchise legutóbbi részének (The Littlest Reich) szkriptjét is ő jegyzi. Rövidesen a polcokon landol új, pszichothriller és horror-motívumokkal dúsított bűnügyi regénye, a The Slanted Gutter és úgy hírlik, Netflix-szériaként valósítaná meg egy elfekvőben lévő 317 oldalas western-forgatókönyvét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 42-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14213