KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/december
MAGYAR MŰHELY
• Baski Sándor: Leltár miatt nyitva Magyar Filmhét
• Jankovics Márton: A bőség zavara Magyar Filmhét: kísérleti- és játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Máskép(p) Magyar falu
• Schubert Gusztáv: Tizenkét szék Film, kritika, forgalmazás
• Stőhr Lóránt: Emberképző Illés György (1914-2006)
• Kolozsi László: Zászlómon a magyar színészek Beszélgetés Fazekas Csabával
EMBER AZ ŰRBEN
• Baski Sándor: A végtelenbe és tovább Csillagok között
• Hirsch Tibor: Féreglyuk-feeling Az univerzum meghódítása
ORWELL 1984
• Czigányik Zsolt: A Nagy Testvér árnyékában George Orwell: 1984
SAINT-EXUPÉRY
• Ádám Péter: Rajzolj nekem repülőt Saint-Exupéry és a film
• Saint Eva Marie: Igor Filmnovella
• Sándor Anna: A rózsa vándora A kis herceg mozija
GODARD
• Varró Attila: Fáktól az erdőt Godard: Búcsú a nyelvtől
• Kelecsényi László: Vezetékneve: Godard Az örök rebellis
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Istenek, emberek, rózsák Gdynia
HATÁRSÁV
• Zalán Vince: Szemben a gonosszal Wim Wenders: A Föld sója
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Orvosi acél Steven Soderbergh: A sebész
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Vadkeleten Délibáb
• Sepsi László: A dögevő álma Dan Gilroy: Éjjeli féreg
MOZI
• Barkóczi Janka: GETT - Válólevél
• Baski Sándor: Zárt rendszer
• Árva Márton: Eszeveszett mesék
• Kovács Bálint: Szexterápia A holocaust a lengyel filmben
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szabadúszók

Pazár Sarolta

Le grand bain – francia, 2018. Rendezte: Gilles Lellouche. Írta: Ahmed Hamidi, Julien Lambroschini és Gilles Lellouche. Kép: Laurent Tangy. Zene: Jon Brion. Szereplők: Mathieu Amalric (Bertrand), Guillaume Canet (Laurent), Benoît Poelvoorde (Marcus), Jean-Hugues Anglade (Simon), Virginie Efira (Delphine). Gyártó: Les Productions de Trésor / Chi-Fou-Mi Productions. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 122 perc.

 

A Szabadúszók nem az első történet arról, hogy kapuzárási pániktól szenvedő férfiak hogyan vetkőzik le tompultságukat és lehangoltságukat, amikor végre egymásra találnak búbánatos férfitársaikkal és varázsütésre eltökélt csapattá változnak. Az 1997-es Alul semmi óta újra és újra visszatérő humorforrás a kissé megpocakosodott, a hétköznapok súlya alatt tartásukat vesztett férfiak vetkőzése. A Szabadúszók szereplői persze nem a Magic Mike-féle vetkőző revü fellépésükkel akarják feledtetni elbukott karrierjüket, félresiklott házasságukat vagy anyagi gondjaikat.

Gilles Lellouche (Narco) főhősei a férfi szinkronúszásban teljesednek ki. Még a filmbéli sportág sem túl egyedi választás: a svéd Vizibalett (2008) és az angol Férfiak fecskében (2018) is ugyanezzel az alapötlettel dolgozik, amit egy svéd férfi szinkronúszó csapat 2007-es világbajnoki győzelmének igaz története ihletett. A Szabadúszók főszereplője, Bertrand (Mathieu Amalric) két éve elvesztette munkáját és helyette candy crush-t játszik köntösben ülve a kanapén, egy nap azonban csatlakozik a helyi uszodában lubickoló férficsapathoz. Az igazi edzés az öltözőben és a szaunában zajlik, ahol a vízben összekovácsolódott csapattársak kibeszélik egymásnak problémáikat. Bertrand fokozatosan oldódik fel az uszodai közegben és szerzi vissza önbecsülését magánéletében is. Hiába az előítéletektől hemzsegő környezet moraja, a vesztesek bandájának célja világbajnokságra való kijutás. Az inkább színészként ismert Lellouche rendezése azonban nem találja meg azt az összhangot, amit szereplői a medencében hadonászva, kemény munkával elsajátítanak. Sem az egyes karakterek, sem a belőlük formált közösség nem elég izgalmasan rajzolt, hogy magával rántson a történetükbe, sőt, az úszósportot is statisztaszerepre kárhoztatja. Bízhatnánk abban, hogy cserébe legalább kellően szellemes poénokat kínál a film, de sajnos erről sincsen szó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14023