KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/december
MAGYAR MŰHELY
• Baski Sándor: Leltár miatt nyitva Magyar Filmhét
• Jankovics Márton: A bőség zavara Magyar Filmhét: kísérleti- és játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Máskép(p) Magyar falu
• Schubert Gusztáv: Tizenkét szék Film, kritika, forgalmazás
• Stőhr Lóránt: Emberképző Illés György (1914-2006)
• Kolozsi László: Zászlómon a magyar színészek Beszélgetés Fazekas Csabával
EMBER AZ ŰRBEN
• Baski Sándor: A végtelenbe és tovább Csillagok között
• Hirsch Tibor: Féreglyuk-feeling Az univerzum meghódítása
ORWELL 1984
• Czigányik Zsolt: A Nagy Testvér árnyékában George Orwell: 1984
SAINT-EXUPÉRY
• Ádám Péter: Rajzolj nekem repülőt Saint-Exupéry és a film
• Saint Eva Marie: Igor Filmnovella
• Sándor Anna: A rózsa vándora A kis herceg mozija
GODARD
• Varró Attila: Fáktól az erdőt Godard: Búcsú a nyelvtől
• Kelecsényi László: Vezetékneve: Godard Az örök rebellis
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Istenek, emberek, rózsák Gdynia
HATÁRSÁV
• Zalán Vince: Szemben a gonosszal Wim Wenders: A Föld sója
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Orvosi acél Steven Soderbergh: A sebész
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Vadkeleten Délibáb
• Sepsi László: A dögevő álma Dan Gilroy: Éjjeli féreg
MOZI
• Barkóczi Janka: GETT - Válólevél
• Baski Sándor: Zárt rendszer
• Árva Márton: Eszeveszett mesék
• Kovács Bálint: Szexterápia A holocaust a lengyel filmben
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Vissza a jövőbe

Robert Zemeckis örökbecsű trilógiájában, miként az időutazós filmekben általában, a történetszövés szempontjából rengeteg kiaknázatlan lehetőség lappang. Hiába készült az első rész több mint harminc évvel ezelőtt, a népszerűsége töretlen, ezért a jeles évforduló alkalmával kézenfekvő ötlet volt megbízni Bob Gale-t, a filmek forgatókönyvíróját, hogy képregényben mesélje tovább, hová kirándult még az időben Marty és Doki, vagy mutassa be, hogyan kötött barátságot a két főhős.

Az Elfeledett regék és alternatív idősíkok alcímű kötet koncepciója tehát remek, a megvalósítása viszont csalódást kelt. A rövid epizódokban inkább ötletcsírákat, mintsem kidolgozott íveket kapunk, az ötrészes minisorozat pedig összességében nem tart sehová: karakterek és idősíkok között kapkod, és még mindig jobban járunk az egyszerű gegekkel (mint Biff utazása a dinoszauruszok korába), mint a Marty és Jennifer egymásra találásához hasonlóan végigmesélt, de elnyűtt sablonokból építkező sztorikkal. A legnagyobb baj, hogy a képregénynek nincs valódi szerzője: a képregényírásban egyébként nem járatlan, többek között Pókemberrel is próbálkozó Gale inkább csak ötletgazdaként és alkalmi társíróként vett részt a munkában, és a rajzolók is sűrűn váltják egymást. A szerkesztők aligha a legtehetségesebb alkotók közül válogattak, a karikaturisztikus képi világba sajnos a csúnya, hibás emberalakok és az egysíkú, félamatőr plánozás is beleférnek. További fájó pont, hogy az impozáns keményborító ellenére a kiadvány nyomdai minősége is hagy maga után kívánnivalót. Mintha túl kicsi felbontású képfájlokból dolgozott volna a magyar kiadó, a rajzok körvonalai közelről életlenek, pixelekre esnek szét.

Bob Gale és mások: Vissza a jövőbe – Elfeledett regék és alternatív idősíkok. Színes, keményfedeles, 152 oldal. Kiadó: Panel Kalandor.

 

Egy elviselhetetlen nő

Nem emlékszem, mikor olvastam utoljára képregényt olyan ellenszenves és kiállhatatlan főhőssel, mint Annabella Draama, a magyar származású finn szerző, Kati Kovács könyvének elbeszélője. Annabella utálja az embereket, a férjén kívül, aki iránt bizarr és elapadhatatlan szexuális vágy fűti. Amikor megsejti, hogy a tanár Aaro viszonyt folytat egyik diákjával, nem habozik, álmában öli meg a fiatal csábítót. Börtönbe kerül, ott pedig valósággal újjászületik.

Röviden így foglalható össze a Körhintába zárva cselekménye, abba viszont nem érdemes belemenni, hogy a történetben mi álom és mi valóság. Magyarul közel tíz éve megjelent kötetéhez, a Paprikás rapszódiához hasonlóan Kovácsnak ez a másik képregénye is szürreális, szubjektív utazás női főhőssel a középpontban. A kalandok hangsúlyosan testi természetűek: Annabella termetes, csupahús asszonyság, aki folyamatosan a testén belülre, majd kívülre helyezi, amivel kapcsolatba kerül, így ismerve meg a világ dolgait. Az érzéki tapasztalatok megmutatása, a történet lüktető tempójának megszerkesztése komoly erénye Kovács képregényének, ehhez a freudiánus és a maga módján erősen feminista ámokfutáshoz pedig a naiv képi világ, a gyerekrajzokat vagy karikatúrákat idéző figurák is illenek. Végül Annabella karakteréhez is közel kerülünk, ami Kovács történetmesélői tehetségét dicséri. Kíváncsi volnék, manapság milyen képregényeket készít a szerző, a Körhintába zárva ugyanis a Paprikás rapszódiával együtt eredetileg a kilencvenes évek közepén jelent meg.

Kati Kovács: Körhintába zárva. Fekete-fehér, puhafedeles, 60 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

 

A zsörtölődő osztrák

Az utóbbi években az önéletrajzi képregények világszerte egyre népszerűbbek, a kisebb magyar kiadóknak köszönhetően pedig nemcsak a híresebb művek (mint például a Persepolis), hanem az itthonról egyébként láthatatlan munkák közül is megjelenhet egy s más. Azért az önéletrajziságot emeltem ki az osztrák Thomas Kriebaum képregényeivel kapcsolatban, mert a szerző-főhős amerikai utazásáról és zenei ízlésének alakulásáról szóló novellák a füzet legsikerültebb darabjai. Kriebaum frappánsan kapja el és leplezi le a sztereotípiákat, szatirikus humorától pedig önmagát sem kíméli. Szöveg nélküli képsorai, valamint a bécsi utcákat belakó hajléktalan figurája, Gustl főszereplésével készített egyoldalasai közé viszont fáradtabb poénok is befértek, ezek a rövid képregények a magazinok hátsó oldalain sem keltenének különösebb feltűnést.

Thomas Kriebaum: Lomtalanítás. Fekete-fehér, puhafedeles, 48 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13832