DVD

Gyilkosság az Orient Expresszen

Kovács Patrik

Murder on the Orient Express – brit, 1974. Rendezte: Sidney Lumet. Szereplők: Albert Finney, Lauren Bacall, Martin Balsam. Forgalmazó: Bontonfilm. 128 perc.

Bár Sidney Lumet szűkebb értelemben véve sosem tartozott a Hollywoodi Reneszánsz szerzői mozidirektorai közé, néhány fontosabb téma mégis átívelte termékeny életművét. Kiváltképp érdekelte például, miként érvényesítheti akaratát az egyén a korrupt társadalmi intézményrendszerrel szemben, s csúcsrendezéseiben előszeretettel térképezte fel a morál, a jogszerűség, az igazságosság, s más egyéb, elsőre szilárdnak tetsző elvek ütközőzónáit (Tizenkét dühös ember, Kánikulai délután, Hálózat). Némileg tompítottan, ám e motívumok az Agatha Christie kultuszregényéből forgatott Gyilkosság az Orient Expresszen alkalmával is visszaköszönnek.

Hercule Poirot (Albert Finney), a híres mesterdetektív különösen szövevényes bűnüggyel kénytelen megbirkózni: az éj leple alatt váratlanul meggyilkolják jómódú utastársát (Richard Widmark) az Európát átszelő luxusvonaton. Rövidesen az áldozat hajdani rémtetteire is fény derül, s az eset felgombolyítását csak nehezíti, hogy az utazóközönség összes tagja gyanúba keveredik. Lumet adaptációja azonban nem angolosan rideg krimi, mely kizárólag a felderítést célzó intellektuális munkára koncentrálna. A rendezőt bevallottan inkább az izgatta, miként tudná komikummal oldani az alaphelyzetből eredő feszültséget. Kísérletét siker koronázza: a diszkréten szellemes, pattogó dialógok és a pompás színészi játék együttesen elegendők a néző éberen tartásához, s a lendület akkor sem törik meg, amikor elérkezünk a félórás hosszúságú, grandiózus leleplezés-jelenethez.

A szcéna egyrészt roppant plasztikusan közvetíti a zárt térbe zsúfolódott hősök fojtogató egymásra utaltságát, másrészt hangnemcsere is történik: az addig szertelen és bohó Poirot ádáz, szinte pökhendi következetességgel kezd neki a szálak elvarrásának, mígnem végül magát is erkölcsi határhelyzetbe lavírozza. Mai szemmel nézve egyébként a film tempója kissé ráérős, ez pedig főként annak köszönhető, hogy a kettős – előbb az indítékul szolgáló múltbeli eseményeket, majd az utazás előkészületeit felvázoló – expozíció túl hosszan terpeszkedik, viszont mindezért bőségesen kárpótol, hogy a forgatókönyvíró által kissé vaskos ecsetvonásokkal megrajzolt karaktereket szenzációsan alakítja az évszázad legnagyobb sztárjaiból (John Gielgud, Ingrid Bergman, Lauren Bacall) verbuvált színészgárda.

Extrák: Nincsenek.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 62-62. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13511

Cikk értékelése:

szavazat: 1 átlag: 7