KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/december
MAGYAR MŰHELY
• Baski Sándor: Leltár miatt nyitva Magyar Filmhét
• Jankovics Márton: A bőség zavara Magyar Filmhét: kísérleti- és játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Máskép(p) Magyar falu
• Schubert Gusztáv: Tizenkét szék Film, kritika, forgalmazás
• Stőhr Lóránt: Emberképző Illés György (1914-2006)
• Kolozsi László: Zászlómon a magyar színészek Beszélgetés Fazekas Csabával
EMBER AZ ŰRBEN
• Baski Sándor: A végtelenbe és tovább Csillagok között
• Hirsch Tibor: Féreglyuk-feeling Az univerzum meghódítása
ORWELL 1984
• Czigányik Zsolt: A Nagy Testvér árnyékában George Orwell: 1984
SAINT-EXUPÉRY
• Ádám Péter: Rajzolj nekem repülőt Saint-Exupéry és a film
• Saint Eva Marie: Igor Filmnovella
• Sándor Anna: A rózsa vándora A kis herceg mozija
GODARD
• Varró Attila: Fáktól az erdőt Godard: Búcsú a nyelvtől
• Kelecsényi László: Vezetékneve: Godard Az örök rebellis
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Istenek, emberek, rózsák Gdynia
HATÁRSÁV
• Zalán Vince: Szemben a gonosszal Wim Wenders: A Föld sója
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Orvosi acél Steven Soderbergh: A sebész
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Vadkeleten Délibáb
• Sepsi László: A dögevő álma Dan Gilroy: Éjjeli féreg
MOZI
• Barkóczi Janka: GETT - Válólevél
• Baski Sándor: Zárt rendszer
• Árva Márton: Eszeveszett mesék
• Kovács Bálint: Szexterápia A holocaust a lengyel filmben
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Későnérők

Tüske Zsuzsanna

Laggies – amerikai, 2014. Rendezte: Lynn Shelton. Írta: Andrea Seigel. Kép: Benjamin Kasulke. Zene: Benjamin Gibbard. Szereplők: Keira Knightley (Megan), Chloë Grace Moretz (Annika), Sam Rockwell (Craig), Mark Webber (Anthony). Gyártó: Anonymus Content. Forgalmazó: JiL Kft. Szinkronizált. 99 perc.

A negyedszázados kor-krízisbe lépő hősnő, Megan, rájön, hogy gimi óta semmilyen felnőtt állapotra utaló jelet nem tapasztalhat saját magán. A pánikgombot végül pont az évek során jól bevált baráttól kapott lánykérés hatására nyomja meg, így találkozik két égi jellel, a 16 éves Annikával és egyedülálló, válóperes ügyvéd apjával, akikkel egy kegyes hazugság után hamar egy fedél alá is költözik.

Lynn Shelton, a független filmek koronázott királynője (A legmelegebb nap, Édesnégyes) a Későnérők háromszögével az eddigieknél látszólag sokkal habosabb vizekre evezett - a keresetlen, improvizatív stílusával, fanyar humorával a Sundance Fesztiválra örökös tagságot nyert író-rendező ezúttal kész forgatókönyvet és komplett, többek között sztár-mesterhármast is tartalmazó, hollywoodi szettet kapott használatra, a könnyű kezű indie-készítő szuverén szerző-énje azonban a csillogástól sem szédült meg. A történetet ugyan most idegen kéz, az első bálozó, Andrea Seigel írta, a külcsín alatt azonban mégis felfedezhető tematikai rokonság Shelton legelső, kísérleti stílusú filmjével, a We Go Way Back-kel, amelyben a huszonéves kor-válságba kerülő hősnő elveszettségére képzeletbeli kiskamasz énje hívja fel figyelmét. A felnőtté válás problematikája, a felszabadultság, a merészség elvesztése Shelton személyes élményekre épülő, szerzői univerzumának alaptételei voltak. A Későnérők egy másik young adult-krach sztori, a zordabb humorú Pszichoszingli bájos, optimista kishúga is lehetne: mindkettő hősnője gimis korban rekedt és a megoldást is innen várja, az önhitt és önző írónőnek viszont kevésbé terem babér, mint a gondoskodásra, önkritika gyakorlására képes Megannak. A jutalom látszólag – régi minták szerint - belépés a családi otthonba, ezt azonban a főhősnő és a rendező is anélkül valósítja meg, hogy közben elvesztené fantáziáját, a nézőnek pedig – a letisztult könnyedség mellett – az eszményien működő sztárkémia is kedvez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12192