KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/október
MAGYAR HOLOCAUST
• Gelencsér Gábor: Láthatatlan történet Magyar film és a holokauszt
• Báron György: Egyszer volt... Magyar dokumentumfilmek a holocaustról
MAGYAR MŰHELY
• Harmat György: Ha a szellem szabad Első és utolsó filmek
• Varga Balázs: Hét az egyben Szabadesés
• Erdélyi Z. Ágnes: Az új hullám édes könnyűsége Beszélgetés Török Ferenccel
• Sipos Júlia: Riksaláz Beszélgetés Somogyvári Gergővel
EASTPLOITATION
• Sághy Miklós: Eastploitation Kelet-európai leánykereskedelem
• Margitházi Beja: Lassú gyors Viktória – A zürichi expressz
SÖTÉT BŰNÖK
• Baski Sándor: A lazaság romantikája Elmore Leonard bűnregényei
• Varró Attila: A negatív tér Klasszikus noir képregények
• Kovács Marcell: Az örök város Sin City: Ölni tudnál érte
• Roboz Gábor: Orvos a műtőasztalon Ray Donovan
• Sepsi László: Elveszve Európában Kétarcú január
SZÉP ÚJ VILÁGOK
• Sándor Anna: Szép új világ – ősi hagyomány Tini-disztópiák
• Jankovics Márton: Sokadik nekifutás Az útvesztő
• Andorka György: Belső űr A zéró elmélet
BACALL
• Horeczky Krisztina: A szövetséges Lauren Bacall (1924-2014)
TÖRÖK FILM 100
• Barkóczi Janka: A Zöld Fenyő örökösei 100 éves a török film – II. rész
• Kránicz Bence: Játszd újra, Semih! Török remake
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: Brit szkript Edinburgh
• Kovács Bálint: A kísérlet száma Wroclaw
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Lemenni a térképről Reif Larsen: T. S. Spivet különös utazása
• Alföldi Nóra: Szelíd teremtés Jean-Pierre Jeunet: T. S. Spivet különös utazása
KRITIKA
• Báron György: A jólét peremén Két nap, egy éjszaka
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Rebellis robotok

Bosszúállók 2: Ultron kora

Istenkomplexusok

Huber Zoltán

A gonosz géptestet ölt.

A kortárs megaprodukciók és a pornó hatásmechanizmusai között egyre erősödnek a párhuzamok. A Marvel-csillagrendszer második filmes együttállása már tényleg semmit nem bíz a fantáziára, a néző igényeit explicit módon, a lehető legközvetlenebb módszerekkel kívánja kielégíteni. A különféle vágyképekből gyúrt karakterek a játékidő során összeakadnak egy-egy menetre, a virtuóz akciók között pedig egybites drámák és vicces riposztok pihentetik a szemet. Maximálisan megkapjuk tehát, amiért fizettünk, a látvány elsőrangú, a kamera tényleg mindent megmutat. A minőségre nem lehet panasz, csak épp túlságosan steril és kimódolt az élmény ahhoz, hogy valódi borzongást érezzünk.

Joss Whedon feladata a legkevésbé sem irigylésre méltó, hisz egyszerre kellett megfelelnie a milliárdos bevételekkel számoló producerek, a fanatikus rajongók és a szuperhősökkel inkább alkalmi viszonyt ápolók elvárásainak. Az író-rendező kihozza a helyzetből a maximumot, de az intenzív ingerelárasztás kínzó paradoxonját ő sem cselezheti ki. Bár Whedon mintaszerűen zsonglőrködik a szálakkal és a különféle attrakciókat is megbízhatóan szállítja, a kötelező körök szűk kényszerpályára terelik. Az elszabaduló licit törvényszerű unalomba fullasztja a sztorit, míg a kipipálandó látnivalók az egyediséget ölik ki.

Az aktuális fenyegetést a Bosszúállók visszatérő ellenfele, az öntudatára ébredt és önmagát robottestekbe töltő védelmi program jelenti. Tony Stark teremtménye markáns személyiséggel és heves érzelmekkel rendelkező mesterséges intelligencia, egy dühös, lázadó kamasz, Frankeinstein szörnyszülöttjének mai reinkarnációja. Ultron vírusként utazik és osztódik a világhálón, az aktuális technikai körítés ellenére mégis klasszikus antihős marad. Mélyen emberi, istenkomplexusban szenvedő lény, aki hőseinkkel ellentétben képtelen megérteni a hatalommal járó felelősség természetét és inkább a Föld elpusztítására tör.

Ahol minden felfokozott, ott végleg eltűnnek a tétek és egyszerűen nincs miért szorítani. Veszélyben az emberiség és vívódnak a szereplők, de a szupercsapat külső-belső problémái túlságosan távoliak, hogy átérezhessük őket. A film legerősebb pillanatai nem véletlenül azok, ahol az emberarcúbb figurák magánéleti gondjai vannak terítéken, vagy egyetlen kisfiút kell megmenteniük. A mesék akkor kelnek életre, ha a hősök helyébe képzelhetjük magunkat. E nélkül a legszebb pixelhalom is csak ideig-óráig kelthet izgalmat.

 

BOSSZÚÁLLÓK – ULTRON KORA (Avengers: Age of Ultron) – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Joss Whedon. Kép: Ben Davis. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Robert Downey Jr (Stark), Chris Evans (Rogers), Chris Hemsworth (Thor), Mark Ruffalo (Banner), Scarlett Johansson (Romanoff). Gyártó: Marvel Studios. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 142 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 35-36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12243