KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/szeptember
A NAGY HÁBORÚ (1914-1918)
• Fáber András: Az őskatasztrófa Francia filmek az első világháborúról
• Schreiber András: Nyugaton a helyzet Németek az első világháborúban
• Takács Ferenc: A régi hazugság Angolszász filmek az első világháborúról
• Szekfü András: „E filmeknek csak ürügy a háború” Beszélgetés Ormos Máriával
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Kata: Az elit klub felrobbantása Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Szíjártó Imre: Köszönik, lehetnének jobban Határon túli magyar film: Szlovákia
FILMISKOLA
• Grunwalsky Ferenc: Tükör előtt A filmszínészek képzéséről
HOLLYWOODI CSILLAGOK
• Orosdy Dániel: Mindenki álomgyára Hollywoodi önvizsgálat
• Varró Attila: Családi paraziták Térkép a csillagokhoz
SZEXTÉTIKA
• Kelecsényi László: A képmás és a modellje Sylvia Kristel: Meztelenül
• Veress József: Szex a vásznon Kelecsényi László: Filmszextétika
ÉLETKÉPEK
• Margitházi Beja: Átkeretezett életek Michael Apted: Up
• Szabó Ádám: Mikor a gyermek gyermek volt Sráckor
TÖRÖK FILM 100
• Barkóczi Janka: A Zöld Fenyő örökösei 100 éves a török film – I. rész
• Gyenge Zsolt: A távolság poétája Nuri Bilge Ceylan
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Élet a halál után Misztikus melodrámák
• Pernecker Dávid: A bűnhődés senkiföldjén Rectify
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Nem az a háború John Le Carré: Az üldözött
KRITIKA
• Czirják Pál: „És íme, remekül van a fiú” Zomborácz Virág: Utóélet
• Soós Tamás Dénes: Muszklimítoszok Hercules-filmek
MOZI
• Vajda Judit: Michel Houellebecq elrablása
• Varga Balázs: Ida
• Kovács Kata: Az élet ízei
• Csiger Ádám: A csodabogár
• Árva Márton: Az ígéret földje
• Baski Sándor: Heli
• Andorka György: Lucy
• Varga Zoltán: Oculus
• Kránicz Bence: The Expendables - A feláldozhatók 3.
• Sepsi László: A galaxis őrzői
• Varró Attila: Tini nindzsa teknőcök
• Kovács Marcell: A vihar magja
DVD
• Pápai Zsolt: Muhammad Ali a Legfelsőbb Bíróság ellen
• Czirják Pál: Másfélmillió lépés Magyarországon
• Kránicz Bence: A másik csaj
• Géczi Zoltán: Műkincshajsza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Szuperhősök áradata PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vidocq

Ádám Péter

 

A rendező nyilván úgy okoskodott, hogy ha egyszer ez a fegyencből lett szuperzsaru csakugyan legendás alakja a francia XIX. század első felének, akkor bármilyen badarságot nyakába lehet varrni. Meglehet, Balzac is és Victor Hugo is ugyanígy gondolkodott, csakhogy míg Vautrin és Javert felügyelő izgalmas figura, többdimenziós jellem, ez a mostani Vidocq olyan egysíkú, mintha nem is filmből, hanem számítógépes animációból lépne elibénk: a digitális technikával készült film, amely félúton van a videoklip és a számítógépes játék között, valójában az Eugene Sue-féle vadromantikus ponyvaregényt próbálja beleojtani egy amerikai szuperprodukcióba.

1830 nyara. A francia fővárost sorozatban gyilkoló rém tartja rettegésben. Nyomozás, rejtély, misztika. Sötét sikátor, boltíves üvegfúvó műhely, lombikban fortyogó életelixír. Mindeközben ártatlan szüzek tűnnek el, és tiszteletreméltó polgárokat csap agyon a mennykő. Ráadásnak a tagbaszakadt Gerard Depardieu; ő már a Nyomorultakban meg a Monte Cristo grófjában is bizonyította, milyen élethűen tud szivarozni meg fegyencet alakítani. Kár, hogy a film legelején belezuhan egy lángoló katlanba, és – hogyan, hogyan nem – csak a film legvégén kerül elő. De akkor nem kegyelmez: kiderít, leleplez, megtorol, igazságot szolgáltat.

Mindössze az a bibi, hogy a borzongásnak nem a bicegő sztori, nem az ösztövér cselekmény a forrása; az izgalmat és feszültséget a rendező pusztán technikai eszközökkel, meglepő kameramozgással, a képregényeket idéző beállításokkal, lélegzetelállító váltásokkal és vérfagyasztó hanghatásokkal teremti meg. Igaz, a film végén megtudjuk, ki volt a szüzeket elemésztő gyilkos, kicsoda a Belphegorra emlékeztető fekete lebernyeges rémalak, de az ilyen deduktív krimitől, az ilyen ködös-misztikus történettől méltán remélné az ember, hogy a tettessel együtt az irracionalitás is lelepleződjön, megbűnhődjön. Ezt itt hiába várja. Lehet rajta gondolkodni, miért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2589