KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/szeptember
A NAGY HÁBORÚ (1914-1918)
• Fáber András: Az őskatasztrófa Francia filmek az első világháborúról
• Schreiber András: Nyugaton a helyzet Németek az első világháborúban
• Takács Ferenc: A régi hazugság Angolszász filmek az első világháborúról
• Szekfü András: „E filmeknek csak ürügy a háború” Beszélgetés Ormos Máriával
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Kata: Az elit klub felrobbantása Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Szíjártó Imre: Köszönik, lehetnének jobban Határon túli magyar film: Szlovákia
FILMISKOLA
• Grunwalsky Ferenc: Tükör előtt A filmszínészek képzéséről
HOLLYWOODI CSILLAGOK
• Orosdy Dániel: Mindenki álomgyára Hollywoodi önvizsgálat
• Varró Attila: Családi paraziták Térkép a csillagokhoz
SZEXTÉTIKA
• Kelecsényi László: A képmás és a modellje Sylvia Kristel: Meztelenül
• Veress József: Szex a vásznon Kelecsényi László: Filmszextétika
ÉLETKÉPEK
• Margitházi Beja: Átkeretezett életek Michael Apted: Up
• Szabó Ádám: Mikor a gyermek gyermek volt Sráckor
TÖRÖK FILM 100
• Barkóczi Janka: A Zöld Fenyő örökösei 100 éves a török film – I. rész
• Gyenge Zsolt: A távolság poétája Nuri Bilge Ceylan
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Élet a halál után Misztikus melodrámák
• Pernecker Dávid: A bűnhődés senkiföldjén Rectify
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Nem az a háború John Le Carré: Az üldözött
KRITIKA
• Czirják Pál: „És íme, remekül van a fiú” Zomborácz Virág: Utóélet
• Soós Tamás Dénes: Muszklimítoszok Hercules-filmek
MOZI
• Vajda Judit: Michel Houellebecq elrablása
• Varga Balázs: Ida
• Kovács Kata: Az élet ízei
• Csiger Ádám: A csodabogár
• Árva Márton: Az ígéret földje
• Baski Sándor: Heli
• Andorka György: Lucy
• Varga Zoltán: Oculus
• Kránicz Bence: The Expendables - A feláldozhatók 3.
• Sepsi László: A galaxis őrzői
• Varró Attila: Tini nindzsa teknőcök
• Kovács Marcell: A vihar magja
DVD
• Pápai Zsolt: Muhammad Ali a Legfelsőbb Bíróság ellen
• Czirják Pál: Másfélmillió lépés Magyarországon
• Kránicz Bence: A másik csaj
• Géczi Zoltán: Műkincshajsza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Szuperhősök áradata PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Digitális realizmus

Chris Columbus:Pixel

Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink

Kránicz Bence

Bár sokan nyilván örömmel megnéznénk egy olyan horrorfilmet, amelyben az öntudatára ébredt, elszabadult filmnyersanyag fojtogatja áldozatait, ez a koncepció nem vált különösebben népszerűvé a műfaj történetében. Ha Kodak-gyilkosságokról nem is, a digitális világ veszélyeiről sokat tudunk: mióta számítógépes trükköket alkalmaznak a tömegfilmekben, a történetekbe is átszűrődött a gyanú, hogy a komputer könnyűszerrel ellenünk fordulhat. Ez a félelem műfajtól függetlenül megfogalmazódott már a nyolcvanas években: a számítógépes rendszer robothadserege elpusztítja az emberiséget (Terminator), a szoftver magába szippantja tervezőjét (Tron), vagy vetélytársává válik egy bimbózó szerelmi kapcsolatban (Komputer-szerelem). Ahogy az elmúlt évtizedekben mindennapjainkon egyre jobban eluralkodtak a digitális interfészek, úgy lehetett újra és újra aktualizálni ezeket az elgondolásokat. Az újabb filmekben az emberek még inkább ki vannak szolgáltatva a komputereknek: a terminátorokat vezénylő számítógép immár minden elektronikus eszközünket egyszerre irányítani képes operációs rendszerként jelenik meg a Terminator: Genisysben (emlékeztetve az egymással szinkronizált kütyük nyugtalanító mindentudására), a játékprogram harminc éve fogva tartja alkotóját (Tron – Örökség), a szerelmes férfi pedig alárendeltként jelenik meg a szoftverrel folytatott románcban, míg végül a mesterséges intelligencia szakít vele (A nő).

A Pixel együgyű meséjében egy földönkívüli faj klasszikus játékok figuráit állítja csatasorba az emberiség ellen, így a katasztrófafilmek természeti csapásai helyett saját digitális teremtményeinktől retteghetünk. Nem kérdés, hogy az emberek kerülnek ki győztesen a harcból, de csak azért, mert a múlt lejárt szavatosságú játékai fordulnak ellenünk: Pac-Mannel és Donkey Konggal simán elbánik néhány arcade-termekben felnőtt csodabogár, akik így a mai harmincas negyvenes nemzedék öntudatát is megerősítik. A bonyolultabb játékok kimaradnak a filmből, így sokkal könnyebb butuska komédiába fordítani a történetet.

Adam Sandler Prosperója csak a kétbites Kalibánokkal képes elbánni – a jelen pixelmonstrumaival szembenézve kénytelen lenne eltörni konzolját.

 

 

PIXEL (Pixels) – amerikai, 2015. Rendezte: Chris Colombus. Írta: Timothy Dowling, Adam Sandler és Tim Herlihy. Kép: Amir Mokri. Szereplők: Adam Sandler (Sam), Michelle Monaghan (Violet), Peter Dinklage (Eddie), Kevin James (Cooper). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: Intercom. Szinkronizált. 106 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 19-20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12376