KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/augusztus
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: Rokon a humuszban Provincia
A NAGY HÁBORÚ (1914-1918)
• Andorka György: Állóháború, mozgófénykép A Nagy Háború filmjei
• Gelencsér Gábor: Mesék a hátországból Első világháborús játékfilmek
• Szekfü András: Hallgatásra ítélve Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Elvesztett illúziók A magyar politikai film korszakai – 2. rész
• Kelecsényi László: A tehetség nem akadály Tolnay Klári 100
• Mészáros Márton: A sötét erdőben Beszélgetés Mátyássy Áronnal
HOLLYWOODI KOLOSSZUS
• Huber Zoltán: A siker ára Mi lesz veled blockbuster?
• Géczi Zoltán: A nyugati fellegvár ostroma Ázsiai filmpiac
• Sepsi László: Ismétlési kényszer A blockbuster-széria
LATIN LIDÉRCNYOMÁS
• Árva Márton: Csatatéren Mexikói drogháború
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tündérmérgek Carlos Enrique Taboada
• Varró Attila: Éjfekete Mexikói noir horror
• Harmat György: A diktatúra diszkrét charme-ja Lénárt András: A spanyol film a Franco-diktatúrában
KÖNYV
• Murai András: A Bergman-univerzum Györffy Miklós: Mágia és mesterség
• Vajda Judit: Mindent a melodrámáról Stőhr Lóránt: Keserű könnyek
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Éjfélkor Erdélyben Kolozsvár – TIFF
• Kovács Kata: Nagyravágyás helyett Magyar rövidfilm: ELTE
• Baski Sándor: Újrajátszott traumák A kivégzés
KRITIKA
• Jankovics Márton: Barangolás Átokföldjén Országúti bosszú
• Schreiber András: Vérmocskos igazságérzet Kohlhaas Mihály
MOZI
• Margitházi Beja: Az utolsó éjszaka Párizsban
• Kovács Kata: A házmester
• Forgács Nóra Kinga: Carmina megoldja
• Parádi Orsolya: Szerelemre hangszerelve
• Vajda Judit: Micsoda nők!
• Baski Sándor: A közös szenvedély
• Kránicz Bence: Szuper-Hipochonder
• Sepsi László: 22 Jump Street – A túlkoros osztag
• Varró Attila: Távozz tőlem, Sátán!
• Baski Sándor: Róma körül
DVD
• Gelencsér Gábor: Szívzűr
• Kránicz Bence: Budapesti tavasz
• Soós Tamás Dénes: The Killer Inside Me
• Bocsor Péter: A harag tüze
• Pápai Zsolt: Gyilkos iroda
• Pápai Zsolt: Mandela: Hosszú út a szabadságig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Sin City

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ha ölni kell

Barna György

John Grisham első regényét, a Time To Killt (Ha ölni kell) 1987-ben befejezve nyomban A cégbe fogott, és az utolsó fejezetet már úgy pötyögte be a gépbe, hogy közben A Pelikán ügyirat járt a fejében. Innen a K-medencéből – a korlátlan képzelet világból – úgy képzelhetnők, Grisham szövegszerkesztőjére a Nagy Amerikai Stúdió párhuzamos üzemmódban dolgozó filmszinopszis-szerkesztő szoftverjét (lúgozd ki 4.01) csatlakoztatták – úgy írd, hogy lássam! Joel Schumacher ruha dizájner-rendezőre várt most is a feladat – ő már bizonyított (Az ügyfél – ez is Grisham –, Összeomlás; Batman mindörökké) –, hogy bekockázza Jusztícia legújabb kalandjait.

Mississippi és rasszizmus. Két huligán meggyaláz egy tízéves fekete kislányt. Az apa (Samuel L. Jackson) nem bízik a fehér igazságszolgáltatásban, lelövi a beismerő vallomást tett fehéreket. Akkor most újra: alkalmas-e az amerikai igazságszolgáltatási rendszer arra, hogy oltsa a például Charles Bronson által szérializált kisemberi (kisebbségi) bosszúvágyók szomját? Bronson ott volt egyszer a Vadnyugaton, majd a hetvenes évek közepén már a nagyvárosokban tesz s. k. rendet. Kénytelen elvégezni a piszkos munkát az arra alkalmatlan illetékesek helyett. Rendszerető, erkölcsös gyilkos, hős. A mozinéző hoz programozott felmentő ítéletet. Önmagára nézve. Mi az viszont, ami felment(het) egy önbíráskodót a tárgyalóteremben? Grisham (eredetileg ügyvéd) szerint perdöntő a címbéli pillanat, vagy időszakasz, amikor az agy csak a fogat-fogértra tud gondolni, a lélekorvosok is igazolhatják. Innentől már a „tizenkét dühös ember” dolga, hogy félretéve minden előítéletet, képmutatást, beismerő-ítéletet hozzanak: ők is ezt tették volna. Még akkor is, ha a vádlott feketebőrű, a bíró és az ügyész rasszisták. Így a szintén fehérbőrű védőügyvéd záró perbeszédén múlik majd minden...Van még a filmben szívszorongatás, Ku-klux-klan, magánéleti válság, Mickey Mouse, és a Sutherland-családból a Donald meg a Kiefer, akik nem is rokont játszanak, és nem is csavarnak szánták a filmben, hogy hasonlítanak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=386