KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/augusztus
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: Rokon a humuszban Provincia
A NAGY HÁBORÚ (1914-1918)
• Andorka György: Állóháború, mozgófénykép A Nagy Háború filmjei
• Gelencsér Gábor: Mesék a hátországból Első világháborús játékfilmek
• Szekfü András: Hallgatásra ítélve Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Elvesztett illúziók A magyar politikai film korszakai – 2. rész
• Kelecsényi László: A tehetség nem akadály Tolnay Klári 100
• Mészáros Márton: A sötét erdőben Beszélgetés Mátyássy Áronnal
HOLLYWOODI KOLOSSZUS
• Huber Zoltán: A siker ára Mi lesz veled blockbuster?
• Géczi Zoltán: A nyugati fellegvár ostroma Ázsiai filmpiac
• Sepsi László: Ismétlési kényszer A blockbuster-széria
LATIN LIDÉRCNYOMÁS
• Árva Márton: Csatatéren Mexikói drogháború
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tündérmérgek Carlos Enrique Taboada
• Varró Attila: Éjfekete Mexikói noir horror
• Harmat György: A diktatúra diszkrét charme-ja Lénárt András: A spanyol film a Franco-diktatúrában
KÖNYV
• Murai András: A Bergman-univerzum Györffy Miklós: Mágia és mesterség
• Vajda Judit: Mindent a melodrámáról Stőhr Lóránt: Keserű könnyek
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Éjfélkor Erdélyben Kolozsvár – TIFF
• Kovács Kata: Nagyravágyás helyett Magyar rövidfilm: ELTE
• Baski Sándor: Újrajátszott traumák A kivégzés
KRITIKA
• Jankovics Márton: Barangolás Átokföldjén Országúti bosszú
• Schreiber András: Vérmocskos igazságérzet Kohlhaas Mihály
MOZI
• Margitházi Beja: Az utolsó éjszaka Párizsban
• Kovács Kata: A házmester
• Forgács Nóra Kinga: Carmina megoldja
• Parádi Orsolya: Szerelemre hangszerelve
• Vajda Judit: Micsoda nők!
• Baski Sándor: A közös szenvedély
• Kránicz Bence: Szuper-Hipochonder
• Sepsi László: 22 Jump Street – A túlkoros osztag
• Varró Attila: Távozz tőlem, Sátán!
• Baski Sándor: Róma körül
DVD
• Gelencsér Gábor: Szívzűr
• Kránicz Bence: Budapesti tavasz
• Soós Tamás Dénes: The Killer Inside Me
• Bocsor Péter: A harag tüze
• Pápai Zsolt: Gyilkos iroda
• Pápai Zsolt: Mandela: Hosszú út a szabadságig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Sin City

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Dokumentumfilm

Azúr Szimulákrum

Jancsó Miklós

...igazán megtisztelő számomra, de mi a fenét írjak, alapvetőt kellene, sziporkázóan újat, mindenki a homlokán csap, hát ez mégis valami, bizony valami, bár az a valami, úgy köztünk szólva elég meghatározhatatlan sőt meghatározatlan és ne kerteljünk tovább, kinyögöm: a dokumentum, mint olyan, „in se” micsoda, ki tudja, mert dokumentum-e a Benetton (UC) vagy Madonna a letakart Szabadság-téren, szóval mi választ el minket az egyszerű, fotografált tény és a nem egyszerű ténytől, mert ugye nem tudják, hogy a Hyppolit öltönyei, terített asztalai szobabelsői dokumentumok, ma már, sőt dokumentum lesz holnapra a home-videóm, a cica játszik a gyerekkel, a cica már nincs, a gyerek már száz éves, mi a dokumentum es mit kell csináni vele, elég-e egy snitt Horthy Miklósról, vágtat fehér lován, hadd látom mit ér a pesti tartomány, szegény Antall Jóska ágyútalpas temetése, tetején a horribile dictu kocsissal, dokumentum-e a rambo-öltözetes szerb/bosnyák tini, valódi uzival a vállán, továbbiakban a tömegsírban, ha zsidókat hajtanak a gettó felé, a röhögő magyarok megsértik-e a nemzeti becsületet, azért vannak-e a dokumentumok, hogy az asszonytüntetés után nagyítóval vissza lehessen keresni, nagyítóval keresni azokat, azán száz évre rá seggbe lehessen rúgni operatőrt, vágót, minden szegénylegényt, mert nem skurcosan vették a tömeget, vagy több árpádsáv ment ki adásba, mint kellett volna, arra van-e a dokumentum, hogy cukor- és agybajos ügyvédek a mumus vagy a dummerauguszt szerepében közpszichét irányítsanak, arra van-e akármi, kép, hang, negatív, pozitív a varázsdoboz, a világító szemétláda, hogy a Great Socitey hegemóniáját  az ágon daloló kismadár se vonhassa kétségbe, sőt az ágra is csak úgy juthasson, ha ha kellően ismeri helyét a működő piacgazdaságban, sőt egyszer azt is olvastam, akkor lesz szép új világ, ha a pacsirtát is a Ferihegy 2 tornyából irányítják majd, de a nagy vitában, a csodálatos vitában, a villámgyors asszókban, ahol valaki a pacsirtakérdést fölvetette, legmélyebb elemzőink legmagasabbika a pacsirtát a kvarokokhoz hasonlította és kikérte magának a pacsirta létezését, a valódiét, azóta én is kikérem magamnak a létezést, ami az én koromban természetes, hiszen mások kétségbe vonják létezésemet, szóval mélyen magaba szállok, ha nagyon mélyen elmerülök a leszállásban, kikérem magamnak hogy dokumentumokról beszéljünk, nekem elég!... és a legifjabb nemzedék egyetért velem, nem beszélve a húszas éveiket taposó tökfejekről, szóval egyetértenek velem, akik egyetértenek, az egyetértés bajnokai és jövőbelátói, ordítjuk a köztereken: semmi dokumentum!... és átjárható határokat a szimuláció és dokumentum között!... a szimuláció hegemóniáját a rohadt, semmire se való valóság helyett!... a meddőhányón kapirgáló cigányok, a szárnyaló rendőrtábornokok feketeruhásai (vajon Calvin Klein tervezte-e rongyaikat vagy talán a cigányokét) már tisztán szimulákrumok, vagy legyenek azok!... előállítjuk őket is a ... neten, neteken, sőt saját magunkat is, előállítjuk F-t és Z-t, K-t és P-t, és az előállítottak is előállítanak, nyista párválasztás és a buzik se kapnak éct, megtölthetjük a kék eget Szabó Albert (leírtam s rettegek, kezemre csapnak-é a régi istenek) náci zászlóival s ha akarjuk, letöröljük, mást teszünk oda, még csak nem is varázslat, varázslatra többé nincs szükség... sámán, táltos, megváltó mi magunk vagyunk, mi vagyunk maga a dokumentum, a dokumentum arra, na mire?... meg tudjuk-e fogalmazni, hogy mire?.., arra, hogy úgy szar a világ, ahogy van, amióta van, tessék olvasni a régi szent könyveket, naponta egy-egy verset, egy-két passzust... vagyis, nem kell nekünk se mozgókép, se álló, hogy tudjuk, az objektív világ, már réges régen elvált tőlünk, hogy csak az zavart minket, hogy zavarjuk egymást, hogy legszívesebben lelerúgnánk a szembejövő hirtelenszőke fehérbőrűbe, miért nem sült le, igen belerúgunk a fehérbőrű, hirtelenszőkébe, ... a másik meg csoki a dróthajával, nem beszélve a férgekről... bús düledékeiden Husztnak romvára megállék... ta-ta-ta-ta-ta-ta, megnyomom a gépemet, a képernyőn feltűnnek a nyomjelzők isten vagyok sőt satöbbi is, én vagyok Maga a Dokumentum, meg annak a teremtője is, és teremtő is és a teremtő az annyi milliomodik hatványon, az egy után negyven nulla... és csak abban bízom, hogy sarjaim bízóan csacsogva jó gépen tovább szállanak a művelhető csillagokba.

Mondják messziről csodálatos ez a kék bolygó, valamelyik marha Földnek nevezte el...

Biztosak vagytok benne, hogy dokumentált a létezése?

Nem szimulákrum?

Azúr Szimulákrum.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 06. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=289