KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/július
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Elvesztett illúziók A magyar politikai film korszakai – 1. rész
• Hegedüs Márk Sebestyén: Holt ügyek Miért rosszak a magyar krimik?
ÁLLATI ELMÉK
• Forgách András: Lili és Hagen Fehér Isten
• Sepsi László: Borzasztó természet Állathorror
• Csiger Ádám: Rossz nevelés Samuel Fuller: Fehér kutya
FEMME FATALE
• Pápai Zsolt: Kleopátra lánya Százéves a femme fatale
• Zsubori Anna: Freud a Disney-kastélyban Demóna
DIVATMOZI
• Tüske Zsuzsanna: Yves Saint Laurent Divat-vásznak
• Varró Attila: Divatképek és Nagyítás Fotós-montázs
LENGYEL FILM
• Zalán Vince: Öt nem könnyű darab Krzysztof Zanussi
• Pályi András: Ki vagy? Lengyel Filmtavasz
HÖLLERING
• Kelecsényi László: Höllering a Hortobágyon Beszélgetés Szekfü Andrással
• Szekfü András: A puszta meséje Passuth László és a Hortobágy-film
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Eszköztelenül Wiesbaden - goEast Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Filmhangok vegyeskarra Linz – Crossing Europe
• Mátyás Győző: A tabuk ellen Krakkó
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Apokalipszis, mindig Hiroshi Sakurazaka: A holnap határai
• Kránicz Bence: Továbbélők Doug Liman: A holnap határa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A kánon joga Gelencsér Gábor: Eredendő máshol
HATÁRSÁV
• Szabó Dénes: Szerepjáték tárgyakkal Beszélgetés Szöllősi Gézával
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Szuperhősök, labdával Futball és reklám
• Pernecker Dávid: Szilíciumláz Mike Judge: Szilícium-völgy
KRITIKA
• Sepsi László: A deviancia varázsa Frank
• Barotányi Zoltán: Első fokon Ítélet Magyarországon
• Vajda Judit: Őserdők hősei Volt egyszer egy erdő; Amazónia
MOZI
• Barkóczi Janka: A pokol kapujában
• Jankovics Márton: Meteora
• Vajda Judit: Csillagainkban a hiba
• Margitházi Beja: A pap gyermekei
• Kránicz Bence: X-Men: Az eljövendő múlt napjai
• Sepsi László: A tengerre várva
• Huber Zoltán: Istenek kalapácsa
• Csiger Ádám: Már megint lakótársat keresünk
• Andorka György: Hogyan rohanj a veszTEDbe?
• Varró Attila: Kavarás
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Európa visszatér PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hüvelyk Matyi titkos kalandjai

Csejdy András

 

Gondoltak már arra, hogy egy ország hangulatát, a lakosság érzékenységét, egy nép közérzetét mennyire befolyásolja, hogy melyek az általános iskolai kötelező olvasmányok? Emlékeznek még a fojtó bányalégre, a rongyos bicebócára, a szorongásra, amit a torokgyík olvastán éreztünk tízévesen? Hát gyerekdalaink szövege mikor tudatosult Önökben? Hogy fületlen, farok nélküli bocik, török gyerekek által halálra szadizott, kerékbe tört, sós kútba vetett katicabogárkák, égő házú csigák népesítik be az otthonunkat, mikor jutott először eszükbe? Gyereknek lenni akkor sem volt könnyű, csöppet sem, egyáltalában. Pedig az még egy nyugis kor volt, az apukák az ágyneműtartóba dugták a csempészett pornólapokat, hétfőn adásszünet volt a fekete-fehér tévében, és Beavis meg Butthead helyett Disney-mozi Mauglija számított idolnak. Mára sok minden megváltozott, de gyerekdalaink maradtak, és az élénkebb fantáziájú apróságok rémálmaiban még mindig Andersen-motívumok kísértenek gyakorta. A mese, miközben szórakoztatva nevel, az életre treníroz. A mese közös kultúrkincs, olyan rögzült hagyományrendszer, amelyhez előszeretettel fordulnak alkotók, aktualizálandó az archetipikus toposzokat. Így válhatott Dave Borthwick angol rendező kezei között az egyik nemzetközi hírű mini-manóból, a magyar keresztségben Mátyás nevet kapott Hüvelyk Tamásból bájos, esetlen, tapasztott agyagfigura, aki egy anti-utópisztikus, időtlen, mrozeki-becketti sci-fi-világban csetlik-botlik. Világra jön, elrabolják, mutánsfaktoriban kísérleteznek vele, barátja és mentora, a Robin Hoodos Óriásölő Jack oldalán harcol a förtelmes emberpéldányok ellen, egyetlen vágya, hogy újra hazataláljon. Hogy sikerrel jár-e, kétséges: megfejtésül szimbolikáról, idézőjelezésről kéne beszélnünk, duplán-triplán kódolt üzeneteket kellene megfejtenünk, de ez az invenciózus film nem erről szól, nem ez a lényege, nem azért készült. Műfaja kevert, technikai kivitelezése elképesztő, társadalomképe hátborzongató, belegyalogol a gyomrodba, és gondolkodásra ösztökél. Nem hittem volna, hogy egy animációs munka képes lehet erre. Képes. A címszereplőről nekem folyton a lányomra kellett gondolnom, aminél többet nemigen mondhatok. A kor határa legyen tizenkét év, afölött mindenkinek ajánlott, akit érdekel, hogyan lehet kultot csinálni visszataszító színészekkel, groteszk bábokkal, trükkökkel és effektekkel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/05 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1639