KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/július
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Elvesztett illúziók A magyar politikai film korszakai – 1. rész
• Hegedüs Márk Sebestyén: Holt ügyek Miért rosszak a magyar krimik?
ÁLLATI ELMÉK
• Forgách András: Lili és Hagen Fehér Isten
• Sepsi László: Borzasztó természet Állathorror
• Csiger Ádám: Rossz nevelés Samuel Fuller: Fehér kutya
FEMME FATALE
• Pápai Zsolt: Kleopátra lánya Százéves a femme fatale
• Zsubori Anna: Freud a Disney-kastélyban Demóna
DIVATMOZI
• Tüske Zsuzsanna: Yves Saint Laurent Divat-vásznak
• Varró Attila: Divatképek és Nagyítás Fotós-montázs
LENGYEL FILM
• Zalán Vince: Öt nem könnyű darab Krzysztof Zanussi
• Pályi András: Ki vagy? Lengyel Filmtavasz
HÖLLERING
• Kelecsényi László: Höllering a Hortobágyon Beszélgetés Szekfü Andrással
• Szekfü András: A puszta meséje Passuth László és a Hortobágy-film
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Eszköztelenül Wiesbaden - goEast Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Filmhangok vegyeskarra Linz – Crossing Europe
• Mátyás Győző: A tabuk ellen Krakkó
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Apokalipszis, mindig Hiroshi Sakurazaka: A holnap határai
• Kránicz Bence: Továbbélők Doug Liman: A holnap határa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A kánon joga Gelencsér Gábor: Eredendő máshol
HATÁRSÁV
• Szabó Dénes: Szerepjáték tárgyakkal Beszélgetés Szöllősi Gézával
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Szuperhősök, labdával Futball és reklám
• Pernecker Dávid: Szilíciumláz Mike Judge: Szilícium-völgy
KRITIKA
• Sepsi László: A deviancia varázsa Frank
• Barotányi Zoltán: Első fokon Ítélet Magyarországon
• Vajda Judit: Őserdők hősei Volt egyszer egy erdő; Amazónia
MOZI
• Barkóczi Janka: A pokol kapujában
• Jankovics Márton: Meteora
• Vajda Judit: Csillagainkban a hiba
• Margitházi Beja: A pap gyermekei
• Kránicz Bence: X-Men: Az eljövendő múlt napjai
• Sepsi László: A tengerre várva
• Huber Zoltán: Istenek kalapácsa
• Csiger Ádám: Már megint lakótársat keresünk
• Andorka György: Hogyan rohanj a veszTEDbe?
• Varró Attila: Kavarás
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Európa visszatér PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Argo 2

Kovács Bálint

Argo 2 – magyar, 2015. Rendezte: Árpa Attila. Írta: Huszár Péter, Trunkó Bence és Árpa Attila. Kép: Christoph Vitt. Zene: Czomba Imre. Szereplők: Kovács Lajos (Tibi), Scherer Péter (Bodri), Bicskey Lukács (Psycho), Kiss József (Tyson), Kulka János. Gyártó: Argo 2. Forgalmazó: InterCom. 95 perc.

Az Argo óta 11 év telt, és az évfordulót a rendező Árpa Attila díszdobozos DVD-kiadásnál nagyobb szabásúan ünnepelte meg: egy az egyben leforgatta újra a filmet. Kérdéses, hogy a rajongók kielégítése mennyit ad hozzá a film értékéhez, és az új ötletek szinte teljes hiánya mennyit von le belőle, de az tény, hogy az Argo 2 cselekményének váza megegyezik az Argóéval: összekülönböznek a külföldi, high-tech megbízók és a suttyó kivitelezők, egy rejtélyes ősi tárgyat kell elrabolni, Balog Tibiéknek egy „tudós” segít, és a felek végül a pusztaságban csapnak össze. Az újításvágyat felváltja a kiégett nagyiparosokra jellemző kockázatkerülés – az első részben fejbelőtt figura is feltámad, sőt még a ruhadarabok is azonosak maradnak. Így a filmből műfaji értelemben kivész minden izgalom, pedig ez még egy „közönségfilmnél” sem törvényszerű. Árpa tiszteleghetne a számtalan film előtt, amely hatott rá, ehelyett kikacsintás nélkül átemeli és sajátjaként tálalja mások leleményeit; játszhatna a paródia kérdésével, de erre mindössze egy utalást tesz (elakad a hollywoodias zene, amikor a diadalmas Tibi előtt elromlik az automata ajtó), máskor pedig halálosan komolyan veszi a komolyan vehetetlent – nem úgy, mint nemrég a Fekete leves, ami önreflexiói révén erényt tudott kovácsolni sutaságaiból.

Igényesség így kizárólag technikai értelemben jellemző a filmre: a vágások, a zenehasználat, a látvány filmszerűek, persze csak ha a bántóan amatőr első rész a viszonyítási alap; de azért sosem látjuk egy snitten a lövést és a robbanást. A káposztaként újramelegített sztori másodszor is épp annyira fogyasztható, mint először, bár ezúttal feltűnő, hogy míg minden kifigurázott csoportnak egy-két mondattal szúrnak oda, addig a cigányságot végig a rasszista sztereotípiáknak maximálisan megfelelően alázzák. Ez pedig még egy vállaltan suttyó filmben is túl nagy ár túl kevés nevetésért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12268